Megújítják a híres kubai tengerparti üdülőhely, Varadero homokos tengerpartját: a Havannától 140 kilométerre fekvő tengerparton hatalmas mennyiségű homokkal pótolják a talajerózió miatt pusztuló partot.
A híradások szerint mintegy 1,5 millió köbméter homokot terítenek le több mint 22 kilométer hosszan a Hicacos-félszigeten. A talajrendezés első fázisában, augusztustól októberig a partszakasz hat legfontosabb részét hozzák rendbe.
Yasiel Martinez környezetvédelmi igazgató elmondta, hogy a medencében egyes helyeken felhalmozódott homokból pótolják a partokról eltűnt homokot. A homokos part megújítását egy tanulmány előzte meg, amely a kubai tudományos, technológiai és környezetvédelmi minisztérium égisze alatt készült a Gamma Investments SA szakértőinek közreműködésével.
A szakértők 2017 szeptembere, a karibi térségben pusztító Irma hurrikán után vizsgálták meg a Varaderón bekövetkezett környezeti változást, és felmérték a talajerózió állapotát.
A jelentésük szerint a tengerpart folyamatos töltése hatékonynak bizonyult, és megállapították, hogy Varaderón elegendő homok áll rendelkezésre az extrém időjárás okozta károk elleni küzdelemhez.
A tengerpart homokkal való feltöltése mellett homokpadokat is építenek, amelyeken már a partoktól bizonyos távolságban megtörnek a hullámok, ami szintén segít a homokos tengerpart pusztulásának megelőzésében.
A kubai tengerpartok több mint 80 százalékát veszélyezteti a talajerózió, átlagosan 1,2 méternyi tűnik el belőlük évente, de a part pusztulása egyes helyeken még súlyosabb.
A kubai kormány egy tavaly kiadott jelentése szerint Varadero napos szakasza, amely mintegy 950 ezer négyzetméteren terül el, a nemzetközi szabványok szerint csaknem 95 ezer látogató fogadására lenne képes. Ezzel szemben az elmúlt három évben a híres kubai tengerparton szezononként mintegy 1,5 millió turista fordult meg.
Kubai, amerikai, francia és Puerto Ricó-i kutatók úgy vélik, hogy a Karib-szigeteken évente átlagosan 0,27 és 2,5 méter között váltakozik a tengerpart pusztulása. „2050-re ez az arány 0,29 méter, 2100-ra pedig 0,95 méter lehet” – jósolta José Luis Juanes, a kubai tengerkutató intézet szakértője, aki szerint a tengerpartok eróziója szorosan kapcsolódik az emberi tevékenységhez.
