Reménysugár a Székelyföldnek

Nőtt a gyermekvállalási kedv Erdély magyarlakta régióiban (Székelyföldön, Hargita és Kovászna megyében) – derül ki az Erdélystat statisztikai gyűjtőportál friss elemzéséből.

Nőtt a gyermekvállalási kedv Erdély magyarlakta régióiban – derül ki az Erdélystat statisztikai gyűjtőportál friss elemzéséből, amely szerint az idei év első öt hónapjában a Székelyföldön, Hargita és Kovászna megyében 2152 gyermek jött világra, ami 98 gyermekkel, közel öt százalékkal magasabb, mint a 2018. január–májusi érték. A népességfogyás tempója Erdély egészében minimális mértékben gyorsult, miközben a székelyek lakta régióban 17 százalékkal lassult a folyamat. Bár kisebb mértékben, de a Partiumban is javuló demográfiai egyenleg figyelhető meg. Májusig összességében Erdélyben a születések és a halálozások különbségéből adódó népességfogyás 11 201 fő volt – idézte a Kolozsváron szerkesztett Krónika napilap az Erdélystatot.

A házasságkötési kedv a Székelyföldön csökkent ugyan, de a csökkenés mértéke jócskán az erdélyi átlag alatt maradt, 2019. január–májusban 2018 házasságot kötöttek, ami 1,7 százalékkal múlta alul az előző évi adatot.

A 2007-ben bejegyzett Áldás, népesség Egyesület az utóbbi tíz esztendőben több, Erdély-szerte ismert rendezvény keretében népszerűsítette a gyerekvállalás fontosságát, a nagycsaládok szépségét. Az egyesület vezetői úgy látják, demográfiai szempontból azzal lehetne a legtöbbet tenni a népesedés növekedéséért, ha sikerülne különböző támogatásokhoz juttatni a harmadik vagy ennél több gyereket vállaló erdélyi magyar családokat. „Többféle elképzelés született, kutatások is készülnek a gyerekvállalást leginkább befolyásoló tényezőkről. Célunk egy dadaprogram létrehozása, amelynek Kolozsvár viszonylatában például az volna a lényege, hogy az itt tanuló magyar egyetemisták besegítsenek két, három, illetve ennél több gyereket vállaló családoknak. Az egyetemista és a család is jól járna” – mondta az Erdélyi Naplónak nyilatkozva Simon Csaba egyesületi elnök.

Románia egészében mindeközben drámai a demográfiai helyzet. A 2011-es népszámlálás szerint 20,1 millió fő volt az ország népessége, ami várhatóan 16,7 millióra csökken 2031-ig. Az Erdélystat népességprognózisa szerint ez az elemzett 2011 és 2031 közötti periódusra igen drasztikus, 17 százalékos népességcsökkenést vetít előre. A magyar anyanyelvűek aránya előreláthatólag stabil marad Romániában, és számuk nem esik egymillió alá. 2011-ben 1,3 millió volt a romániai magyar anyanyelvűek száma, ami várhatóan 2031-re 1,07 millióra csökken. Ez azonban nem jelent aránybeli csökkenést is, az elkövetkezendő évtizedben a magyarok országos aránya 6,4-6,5 százalék körül marad – számolt be egy korábbi elemzés adatairól a Maszol hírportál. De a korszerkezet kedvezőtlen irányban változik: miközben a 65 év felettiek száma növekszik, a 19 alattiaké, illetve a 20–64 közöttieké jelentősen csökken.

Az Erdélystat prognózisa szerint a partiumi és a székelyföldi tömbök magyar anyanyelvű népessége az országos trendekhez viszonyítva csak mérsékelt népességcsökkenést szenved el.