Dróntámadás a szaúdi olajipar ellen

Elemzők szerint a holnap újrakezdődő piaci kereskedéskor mérsékelheti az olajár-emelkedést, hogy Washington hajlandó megnyitni stratégiai tartalékait a szaúdi olajipari létesítményeket ért szombati dróntámadásokat követően. Ezek nyomán több mint a felére, csaknem hatmillió hordóval esett vissza a szaúdi napi kitermelés. A támadásokért a jemeni polgárháborúban főszerepet játszó húszi lázadók vállalták a felelősséget, de az Egyesült Államok Iránt vádolja. Az iszlám köztársaság visszautasítja ezt.

Több mint a felére csökkent átmenetileg a szaúdi napi olajkitermelés az után, hogy szombaton dróntámadás ért két szaúdi olajterminált – ismerte el ma a rijádi kormány és az Aramco szaúdi olajvállalat. Közlésük szerint a robbanások következtében 5,7 millió hordóval több mint a felére esett a szaúdi olajkitermelés – ez globálisan mintegy ötszázalékos kiesésnek felel meg. A veszteségek egy részét az olajtartalékot tartalmazó tározókból pótolják majd, közölték hírügynökségi jelentések szerint. Amerikai hatósági adatok szerint Szaúd-Arábia naponta átlagosan tízmillió hordó olajat termel.

A jemeni húszi lázadók elismerték: szombat hajnalban tíz drónnal intéztek támadásokat két szaúdi olajterminál ellen. Közlésük szerint ez jogos válasz volt arra, hogy a szaúdiak vezette katonai koalíció beavatkozott a jemeni polgárháborúba a kormány oldalán. Fogadkoztak, a következő akcióik a szaúdi rezsim számára még fájdalmasabbak lesznek. Az egyik támadás az Abkaik kormányzóságban lévő olajterminált érte, amely az Aramco közlése szerint a világ legnagyobb finomítója. A másik célba vett terminál a Huraisz kormányzóságban lévő olajmezőhöz tartozik; ez a második legnagyobb ilyen mező az országban. Az üzemekben a robbanások nyomán tűz ütött ki, de ezeket rövid időn belül eloltották, személyi sérülés nem történt.

Donald Trump amerikai elnök felhívta Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörököst, és biztosította arról, országa kész együttműködni a királyság stabilitásának megőrzésében. Trump hangsúlyozta, hogy a szaúdi olajlétesítmények elleni közelmúltbeli támadások negatív hatással voltak az amerikai és a globális gazdaságra. – Szaúd-Arábia képes és szándékában is áll szembeszállni a területét ért „terrorista agresszióval” – közölte a trónörökös.

Washingtonban bejelentették: szükség esetén készek hozzányúlni a stratégiai olajtartalékukhoz, hogy stabilizálják a megingott olajpiacot. Az USA stratégiai olajtartaléka 645 millió hordó. Elemzők szerint annak jelzése, hogy Washington hajlandó lenne tartaléka egy részét piacra dobni, visszafoghatja a várhatóan emelkedő olajárat a piacok mai nyitásakor. Pénteken, a legutóbbi kereskedéskor az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 23 cent (0,38 százalék) csökkenéssel, 60,15 dolláron zárt.

Jóllehet a húszik elismerték, ők hajtották végre a támadásokat, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az őket támogató Iránt tette felelőssé, és azt mondta: nincs bizonyíték arra, hogy Jemenből érkezett a támadás. Irán tegnap visszautasította és „óriási hazugságnak” nevezte a vádat. A Forradalmi Gárda egy parancsnoka egyúttal figyelmeztette Washingtont: közel-keleti támaszpontjai és repülőgép-hordozói az iráni rakéták hatótávolságán belül vannak.

Martin Griffiths, az ENSZ jemeni különmegbízottja rendkívül aggasztónak nevezte a dróntámadásokat, mert azok várhatóan tovább élezik a feszültséget a térségben. Jemenben 2014 óta dúl polgárháború az Irán támogatását élvező húszi lázadók, valamint a Szaúd-Arábia és egyéb arab országok támogatta, nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz – a Rijádban tartózkodó Abed Rabbó Manszúr Hádihoz – hű erők között.