Hétezer kilométeres gyalogútra indult Kőrösi Csoma Sándor útvonalán egy erdélyi újságíró

Az indiai Zangláig tartó hétezer kilométeres gyalogútra indult vasárnap Nagyenyedről Kőrösi Csoma Sándor 200 évvel ezelőtti útját felidézni egy erdélyi újságíró.

Pengő Zoltán elindulása előtt az MTI-nek elmondta, hogy a kilenchónaposra tervezett utazásával a sajtó és a közösségi média révén Kőrösi Csoma Sándorra szeretné ráirányítani a figyelmet elsősorban a román társadalomban, és lehetőség szerint az út során érintett országok társadalmában is.

Az érintett nagyobb városokban tervei szerint értesíti a sajtót érkezéséről és úti céljáról, de emellett rendszeresen beszámol útjáról a Maszol.ro portálon és a The Kőrös Project – From Transylvania to Ladakh elnevezésű Facebook-oldalon is. Megjegyezte: útja célpontjául az Indiához tartozó Ladakh (Kis Tibet) tartomány Zangla nevű települését választotta, ahol Kőrösi Csoma Sándor megalkotta élete nagy művét, a tibeti-angol szótárt.

Pengő Zoltán a nagyenyedi Bethlen Gábor Református Kollégiumból indult vasárnap reggel, ahonnan Szőcs Ildikó, a Kőrösi Csoma Sándort is kibocsátó kollégium jelenlegi igazgatója bocsátotta útjára. Az újságíró egy székely ruhába öltözött jelenlévőtől székely zászlót kapott az útra. A város határáig többen is elkísérték, egy útitárs pedig több napra mellé szegődött.

Pengő Zoltán elmondta: nagyjából egy hónapra tudja előre a napra lebontott útitervet. Körülbelül tízkilós csomagot visz magával, amelybe egy váltóruha, egy könnyű sátor, hálózsák, laptop és gyógyszerek kerültek. Naponta 30-35 kilométert kíván megtenni, és heti egy pihenőnappal számol. Gyalog kíván haladni, de például Afganisztánban, ahol a személyes biztonságát kockáztatná, lemond a gyaloglásról.

„Nem vagyok adrenalinfüggő, nem akarok a tűzzel játszani” – magyarázta.

Az 52 éves újságíró kiemelte: személyes kihívást is lát abban, hogy hosszabb időre kilépjen az élet szokványos keretei közül és szabadon mozogjon a világban. Hozzátette: Kőrösi Csoma Sándor 200 évvel ezelőtt, november 24-én indult el Nagyenyedről, hogy megkeresse a magyarok őshazáját. Mint mondta, ő is az őszi indulást választotta, mert így talán kevésbé lesz kitéve a szélsőséges időjárási viszonyoknak.