Javult a megítélésünk

Megritkultak a korábbi időszakra jellemző, ellenséges médiatartalmak. Bár a német sajtó továbbra is kritikus a magyar kormánnyal, ritkábbak lettek a közvetlen támadások.

MN_SABLON

Az elmúlt egy-két évben csökkent a német tőke érdeklődése Magyarország iránt, mégpedig valószínűleg a 2015-ben, a migrációs válság miatti politikai nézeteltérések nyomán drasztikusan megromlott kétoldalú kapcsolatok miatt. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara rendszeresen elemzi a gazdasági kapcsolatok természetét, s egy múlt év végi kiadványukban már jelezték a hangulat változását; a befektetések 43 százalékról 37 százalékra estek vissza. Dirk Wölfer, a kamara kommunikációs illetékese egy csütörtöki eseményen beszélt arról, hogy nehezebb lett újabb német vállalatokat Magyarországra vonzani.

Igaz, a magyar–német gazdasági kapcsolatok olyan ütemben bővültek, hogy a változó környezet törvényszerűnek mondható. Magyarország például a német autóipar harmadik legfontosabb befektetési célországa, míg a kétoldalú kereskedelemben a tizenharmadik helyen állunk.

A konferencián elhangzottak alapján minden adott ahhoz, hogy a gazdasági kapcsolatok egészében visszaálljon a növekedés, miután kiugróan javult hazánk megítélése a német társadalomban. A Nézőpont Intézet és a Konrad Adenauer Stiftung közös kutatásából kiderül, két év alatt 67 százalékról 40-re csökkent azon németek aránya, akik negatívan vélekednek a két ország kapcsolatáról. A kutatást bemutató eseményen Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója elmondta: a német válaszadók 66 százaléka vélekedik pozitívan Magyarországról.

A kutatásból kiderül az is, hogy a 2017-es 28 százalék helyett most már a válaszadók 42 százaléka vélekedik pozitívan a kétoldalú kapcsolatokról. Nagy szerint 2017–19-ben megritkultak a korábbi időszakra jellemző, ellenséges médiatartalmak. Bár a német sajtó továbbra is kritikus a magyar kormánnyal, ritkábbak lettek a közvetlen támadások.