Berlin újabb áradattól tart

Az európai migrációs válság 2015-ös csúcspontját is túlszárnyalhatja az az újabb menekülthullám, amely a kontinensre szabadulhat, amennyiben az EU nem tesz további intézkedéseket. Kulcsfontosságú a migránsokat visszatartó Törökország további támogatása, illetve az áradatnak leginkább kitett, a külső határokat védő EU-tagállamok megsegítése, nyomatékosította az Ankarából és Athénból hazatérő Horst Seehofer német belügyminiszter.

Már Berlinben sem kételkednek abban, hogy újabb bevándorlási hullám veszélyezteti Európát – legalábbis ez derül ki a német szövetségi belügyminiszter a Bild am Sonntag német vasárnapi lapnak adott interjújából.

Horst Seehofer, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) előző vezetője azt követően nyilatkozott az újságnak, hogy az elmúlt napokban terepszemlét tartott előbb Ankarában, majd pedig a migrációs válságnak leginkább kitett Görögország fővárosában. A konzervatív politikus az interjúban nyomatékosította: az EU túl sokáig hagyta magukra a külső határon fekvő tagállamokat. Most azonban eljött az ideje, hogy több segítséget adjunk nekik a határellenőrzéshez, máskülönben „olyan menekülthullám érkezik, mint 2015-ben, vagy talán még annál is nagyobb”. A bevándorlási válság 2015-ös tetőpontján egyébként a hivatalos adatok szerint 1,83 millióan lépték át illegálisan az EU külső határait, a szám azonban feltételezhetően sokkal magasabb ennél.

Seehofer egy másik vasárnapi lapban, a Welt am Sonntagban azt is elmondta: azon is dolgozik, hogy létrejöjjön egy új, közös EU-s menekültügyi rendszer, amelynek alapja a külső határ hatékony védelme.

A konzervatív politikus arról is beszélt, az EU-tagállamoknak többet kellene tenniük a közel négymillió menekültet átmenetileg befogadó Törökország – elsősorban anyagi – támogatásáért. Seehofer ankarai vizitjét egyébként éppen azután vették napirendre, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök egy hónapja azzal fenyegetőzött: megnyitja a határt az országában várakozó menekültek előtt, amennyiben nem kap több támogatást a megfékezésükre és az ellátásukra. Ennek fényében nem meglepő, hogy látogatása alatt a CSU-s politikus nem győzte dicsérni

Ankarának a menekültek befogadásában szerzett érdemeit. Az elismerő szavak azonban aligha oldják meg a helyzetet: a 2016-os EU–török paktum érvényességének meghosszabbításáról hamarosan dönteni kell, Brüsszel ugyanis az egyezségben foglalt hatmilliárd eurós támogatásnak már több mint 90 százalékát elutalta Ankarába.

Közben a Hürriyet című török kormánypárti lap arról írt: csak szeptemberben közel 65 ezer Európába tartó illegális bevándorlót tartóztattak fel a török hatóságok. Közülük 11 673 főt a tengeren fogtak el. A török igazságügy-minisztérium azt is tudatta: ugyancsak a múlt hónapban több mint 360 ezer szíriai tért vissza szülőföldjére, a hatóságok pedig 767 embercsempészt vettek őrizetbe.

De a török hatóságok megfeszített munkája ellenére is folyamatosan emelkedik a görög határon átkelők száma. Gerald Knaus, a leginkább az EU–török paktum ötletgazdájaként ismert elemzőközpont, az Európai Stabilitási Kezdeményezés vezetője hangsúlyozta: „Ha nem történik valami hamarosan, humanitárius katasztrófa lesz télen.” A Nemzetközi Migrációs Szervezet adatai szerint szeptemberben több mint tízezren érkeztek Görögországba. Ez a legmagasabb szám az egyezmény aláírása óta.

Fenyegető szélsőségek

„Az iszlám terrorizmus mellett ma a szélsőjobboldal jelenti a legnagyobb fenyegetést Németországban” – jelentette ki Horst Seehofer német belügyminiszter a Welt am Sonntag vasárnapi lapban. A konzervatív politikus hangsúlyozta, az erőszakra kész szélsőjobboldal komoly veszélyt jelent az országban. A koalíciós kormány belügyminisztere ebből kiindulva célul tűzte ki, hogy mind személyi vonatkozásban, mind szervezetileg erősítsék a Szövetségi Bűnügyi Hivatalt és az alkotmányvédelmi hivatalt. Az MTI által is idézett interjúban a politikus nyomatékosította: „A gyűlölet szításának semmi köze a véleményszabadsághoz.”