Győzött, de meggyengült Trudeau

Kanada történelmének legkevesebb szavazatával választották újra a hétfői parlamenti választásokon a liberálisok nemzetközi poszterfiúját.

Nehéz lesz a kisebbségi kormány megalakítása Fotó: MTI/EPA/Valerie Blum

Bár Justin Trudeau győztesnek kiálthatta ki magát, Kanada történelmének legkevesebb szavazatával választották újra a hétfői parlamenti választásokon a liberálisok nemzetközi poszterfiúját. Ez annyit jelent, hogy a miniszterelnöknek csak kisebbségi kormány alakítására van esélye, azaz a jövőben jóval kevesebb mozgástere lesz, írta a kanadai National Post. A jobboldali lap megjegyzi, Trudeau liberális pártja több mint harminc helyet vesztett a 338 fős parlamentben, a 156 megszerzett mandátum pedig tizennéggyel kevesebb, mint az alsóházi többséghez szükséges 170. A konzervatívok eközben 121 helyet tudtak szerezni, míg a 2015-ös választásokon mindössze 99 mandátumra futotta, ráadásul országosan az Andrew Scheer vezette Konzervatív Pártra voksoltak a legtöbben: a szavazatok 34,4 százalékát zsebelték be, miközben Trudeau liberálisait a választók 33,1 százaléka támogatta.

A sikeres kormányzáshoz Trudeau-nak tehát az Új Demokrata Párt (NDP) nevű kis baloldali tömörülésre kell támaszkodnia, amelynek 24 mandátuma van az új törvényhozásban, de a Québeci Blokk is a lehetséges partnerek között van: a szuverenista párt 32 széket tudott szerezni magának. Az NDP vezetője, a színes turbánjairól és elegáns öltözékéről ismert szikh Jagmeet Singh az eredményhirdetés után azonnal meg is üzente a kormányfőnek, hogy reméli, tudatában van annak: a kisebbségi kormányban együtt kell majd dolgozniuk.

Szakértők szerint a parlamenti választások leginkább a társadalom megosztottságáról és frusztráltságáról adnak kiváló látleletet, a konzervatívok megerősödése ugyanis egyértelműen azt jelzi, hogy többségben vannak azok, akik változásokat sürgetnek. A migráció kérdése például Kanadában is fontos napirendi pont, sokan ugyanis túl gyengének tartják az ország bevándorlási rendszerét, amelyet a harmadik országokból érkezők előszeretettel kihasználnak, gondot okozva ezzel a szociális rendszernek.

A The New York Times elemzé­sében pedig arra is rámutat, hogy a világ második legnagyobb országában rendkívüli különbségek vannak a régiók között: az amerikai napilap szerint a nagyvárosok és a vidék között óriási szakadék tátong, éppen úgy, ahogy az ország keleti és nyugati része között. Előbbiben Trudeau rendszerint népszerűbb, míg Scheer nyugaton ért el aránytalanul kirívó támogatást.

Nehéz lesz a kisebbségi kormány megalakítása
Fotó: MTI/EPA/Valerie Blum

Trudeau népszerűségvesztésében nagy szerepe volt az elmúlt hónapok botrányainak: a 47 éves politikus hitelességét a korrupciós ügyeken túl az is megtépázta, hogy miközben előszeretettel tetszeleg a klímaváltozás élharcosának szerepében, kormánya 4,5 mil­liárd kanadai dollárért megvásárolt egy nyugat-kanadai olajvezetéket a Kinder Morgan energetikai cégtől, hogy ezzel garantálja a vezeték megépülését.

A felmérésekből egyébként az derült ki, hogy legutóbbi botránya – vagyis hogy az 1990-es években a miniszterelnök előszeretettel maszkírozta magát feketére – nem volt hatással a választások kimenetelére. Andrew Scheer mindenesetre úgy értékelte a helyzetet: Trudeau kormányzása a végéhez közeledik, a konzervatívok pedig készen állnak majd, hogy átvegyék az ország vezetését.

Québeci erőcentrum

A francia ajkú Québec tartomány mindenkor szerette büszkén túlhangsúlyozni sajátos identitását, a hétfői parlamenti választásokon pedig a szuverenista Québeci Blokk nevű párt földcsuszamlásszerű eredményével ennek országosan is hangot adtak a szavazók: a tömörülésnek 32 széket sikerült szereznie a törvényhozásban, azaz megháromszorozta mandátumainak számát. A párt vezetője, Yves-Francois Blanchet hangsúlyozta, hogy bár magát elkötelezett szuverenistának tartja, a választóktól ezúttal nem arra kapott felhatalmazást, hogy előmozdítsa a függetlenségi törekvéseket, csupán arra, hogy országosan is képviselje a tartomány érdekeit. Erre mindenesetre a választási eredmény tükrében jó esélye van, Justin Trudeau miniszterelnök is lehetséges koalíciós partnerként tekint a tömörülésre. A függetlenedés ugyanakkor még mindig élénken ott lebeg a québeci diskurzusban, noha amikor utoljára, 1995-ben referendumot tartottak a kérdésről, a 8,1 milliós tartományban 55 ezer szavazat híján elbukott az ügy. A tartomány lakosai azonban az országba ágyazott szigetként teljesen magukra formálták a kanadai identitást. Európai hagyományaikra büszkén szinte tudomást sem vesznek az ország többi részéről: noha a tartomány legnagyobb városában, a kétnyelvűségéről ismert Montréalban akad angol nyelvű rádió- és televíziócsatorna, az összes többi településen kizárólag francia nyelvű adások foghatók.