Kína akár le is kapcsolhatja a Fülöp-szigetek áramelosztó hálózatát – fogalmazta meg aggodalmát a kelet-ázsiai szigetország törvényhozásának egyik szenátora. Richard Gordon szerint erre az ad lehetőséget, hogy a kínai állami áramszolgáltató 2009 óta negyven százalékát birtokolja a Fülöp-szigetek egyetlen, az északi Luzontól a déli Mindanaóig húzódó áramhálózatának. A szenátort a BBC szerint aggodalommal töltik el Peking hegemóniatörekvései, amelyek biztonsági fenyegetést jelentenek Manilának. Más szenátorok arra mutattak rá, hogy távolról is lehetséges a hálózat leállítása, mivel Kínában, Nankingban van a távirányítású üzemeltetési központ. Ugyanakkor az energetikai bizottság vezetője elmondta, hogy a rendszerbe számos biztonsági elemet építettek be a privatizáció idején. Szándékos leállítás esetén pedig az elnöknek joga van állami felügyelet alá vonni a céget, az áramszolgáltatás pedig legrosszabb esetben 48 óra alatt helyreállítható.
A kínai áramszolgáltató-óriásnak egyébként nem most jött meg az étvágya. Görögországban például 2017 júniusában szerzett 320 millió euróért 24 százalékos tulajdonhányadot a balkáni ország elektromos hálózatát üzemeltető vállalatában, az ADMIE-ben, amely viszont az országos energiahálózatokat birtokló és működtető PPC tulajdona. Görögország fontos energiafolyosónak számít Dél-Európában – mutat rá az Új Kína hírügynökség. A kínaiak – akik olasz és francia pályázókat köröztek le a versenyben – 2016 októberében nyerték meg a tendert, és saját menedzsmenttel töltötték fel a vállalatot. A két társaság együtt épít és üzemeltet áramtovábbítási hálózatokat, végez pénzügyi befektetéseket és kutatás-fejlesztési tevékenységet. A kínai állami áramszolgáltató világszerte közel 60 milliárd dollár értékű áramhálózat felett rendelkezik, s mindegyik üzemeltetése nyereséges.
Fotó: Reuters
A kínaiak Portugáliára is kivetették hálójukat, miután 2011-ben az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felszólította az Energias de Portugal (EDP) áramhálózatának a privatizációjára egy 78 milliárd eurós gazdasági mentőcsomag egyik feltételeként. A China Three Gorges (CTG) állami áramszolgáltató gyorsan lecsapott egy 2,7 milliárd eurót érő 21,35 százalékos részvénypakettre – ami később 23,27 százalékra hízott –, s 2012-ben kijelentette, meg is elégszik a kisebbségi tulajdonhányaddal. 2018 májusában azonban már teljes egészében be akarta kebelezni az EDP-t, s erre tett egy kilencmilliárd eurós ajánlatot. Ezt viszont a részvényesek idén áprilisban visszautasították, kevesellve a vételárat – írja az Euractiv európai hírportál. Ám nagyobb akadálynak bizonyult a felügyeleti szervek új rendelkezése, amelynek értelmében a portugál elektromos hálózatban senki sem szerezhet 25 százaléknál nagyobb szavazati joggal bíró részvénycsomagot. A CTG így is a legnagyobb részvényes maradt.
