Éles lőszert használna a hongkongi rendőrség

Patthelyzet alakult ki a rendőrök és a velük szemben felsorakozott, több száz tüntető között a Hongkongi Műszaki Egyetemnél, ahol több mint egy napja tartanak a minden eddiginél súlyosabb összecsapások. A rendőrség éles lőszer használatát helyezte kilátásba, ha a tüntetők halált okozó fegyverekkel támadnak rájuk.

A hongkongi műszaki egyetemet elfoglaló tiltakozó diákok egy része a rendőrségi felszólítás ellenére az egyetem kampuszán maradt, és a hatóságok távol tartására tüzet gyújtottak a bejáratnál. A rendőrök tegnap benyomultak az egyetem területére, és néhány demonstrálót őrizetbe vettek. Néhány órával később a tüntetők megkísérelték tömegesen elhagyni a kampuszt, mire a rendőrök könnygázzal szorították vissza őket, így végül csak néhány embernek sikerült elmenekülnie, míg a többség visszavonulásra kényszerült – idézi a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes oldalát az MTI.

Vasárnap este a rendőrség mindenkit arra szólított fel, hogy hagyják el az egyetem területét, ellenkező esetben ugyanis zavargásban, lázadásban való részvétellel gyanúsítják meg őket, ami Hongkongban büntetendő cselekmény, akár tíz évet is kiszabhatnak érte. Bejelentették továbbá: éles lőszert fognak használni abban az esetben, ha a tiltakozók ismét a rendőrökre támadnak, illetve ha nem szüntetik be a halálos fegyverek – például korábban egy rendőrt megsebesítő íj – alkalmazását. A kínai Global Times magazin főszerkesztője pedig egyenesen azt vetette fel, hogy a hongkongi rendőrségnek mesterlövészeket kellene alkalmaznia az erőszakos tüntetők megfékezésére. Azokat, akik a felszólítás követően elhagyták a területet, a helyszínen őrizetbe vették. A kórházi hatóságok közleménye szerint vasárnap reggel és hétfő reggel között összesen 38 embert láttak el a megmozdulásokban szerzett sebesülések miatt, közülük öt ember állapota súlyos. Vu Csien, a kínai védelmi minisztérium szóvivője tegnap úgy nyilatkozott: a kínai hadsereg hongkongi helyőrsége képes a nemzetbiztonság, a fejlődési érdekek, illetve a város hosszú távú virágzásának és stabilitásának megóvására. Hozzátette: a város lakossága örömmel fogadta, hogy szombaton a kínai katonák segítettek eltakarítani a tüntetők által felállított úttorlaszokat és a törmelékeket.

Elnézve a világ több pontján is kibontakozó polgári engedetlenségi megmozdulásokat, felmerül a kérdés, van-e összefüggés ezek és a hongkongi események között, azaz előfordulhat-e külföldi hatalmak manipulatív beavatkozása. – A kínai média és a külföldi internetes források amerikai és brit manipulációt látnak az események mögött. Ez azonban nem valószínű, mert százeres vagy milliós tömegek utcai mozgatását egyszerűen nem lehet befolyásolással elérni. Az persze más kérdés, hogy ezekben az országokban jelen vannak az amerikai, a brit és más országok titkos szolgálatai, az ő tevékenységük valószínűleg kimerül a megfigyelésben – mondja Matura Tamás Kína-szakértő, a Corvinus Egyetem oktatója. Mára patthelyzet alakult ki az egyre durvuló demonstrálók és a rendfenntartók között, de azért az örvendetes, hogy az elmúlt öt hónapban nem eszkalálódott a helyzet. Ennek a szakértő szerint az lehetett az oka, hogy a kormányzat és a rendőrség igyekezett elkerülni a durva konfrontációkat. Ezeknek a nemzetközi visszhangja ugyanis mind Hongkong, mind Kína számára nagyon kínos lenne. Mindazonáltal reménykedni lehet benne, hogy a tüntetők megértik a rendőrség üzenetét: ha halált okozó fegyverrel – íjjal, Molotov-koktéllal – fenyegetik őket, ők is halálos fegyverrel válaszolhatnak.

Nyugati elemzők többször latolgatták azt is, hogy Peking esetleg Tienanmen 2-vé változtatja Hongkongot, amennyiben nemzetközi szintű arcvesztést lesz kénytelen elszenvedni. A kínai hadsereg bevetése azonban eléggé valószínűtlen. Egyrészt, mert Kína reputációjának elvesztése visszafordíthatatlan negatív folyamatot indítana el. Másrészt a hongkongi rendőrség is fent tudja tartani a rendet, létszáma, erőforrásai és ezek bővíthetősége többszörösen meghaladja például a magyar honvédség költségvetését. Továbbá amiatt is ki lehet zárni a Tienanmen téri események megismétlődését, mert a tüntetések nem a nemzet fővárosában történnek, nem a Kínai Kommunista Párt legitimációs bázisát jelentő 1,3 milliárd kínai áll a zavargások mögött, hanem egy mára már marginalizált, elszigetelt kínai városról van szó, csökkenő gazdasági teljesítménnyel – mutat rá Matura Tamás. Nem utolsó sorban a kínai média teljes egészben képes alakítani a belföldi közvéleményt. De nem is kell győzködni a kínaikat, mert nem nagyon éreznek együtt hongkongiakkal – szerintük ugyanis a városállam lakosai sokkal gazdagabbak, szabadabbak, így az átlag kínai nem érti, mit akarnak. Pekingnek tehát nem kell tartania attól, hogy a Kínai Népköztársaságban is hathatnak a hongkongi eszmék. Ezért Kína türelme még sokáig tarthat, mivel még nem akut a helyzet.

A hongkongi diákok demokráciát akarnak, mivel szerintük a meglévő még nem az igazi, már nagyobb, mint Kínában. Ugyanakkor látni kell, hogy a kiváltó ok – jelen esetben a kiadatási törvény – hamar feledésbe merült, mint minden hasonló helyzetben, s önfenntartó lett a megmozdulás. Közben olyan új követelések jelentek meg, mint a fiatalok lakhatási helyzetének javítása, a több demokrácia, a kormányzó lemondása, a rendőrségi túlkapások kivizsgálása, a letartóztatottak szabadon engedése. Másrészt az is látható, hogy az átlag hongongi polgároknak kezd elegük lenni az egészből, hiszen idestova fél éve nem tudnak normális életet élni – magyarázza a Corvunus oktatója. Nem beszélve a gazdasági visszaesésről: a harmadik negyedévben mínusz három százalékos volt a gazdaság növekedése, s ez ki fog vetülni az éves teljesítményre is. A tüntetők lendülete még az esős évszak beköszöntéig kitarthat, mint ahogy ez volt a helyzet a 2014 végi „esernyős forradalommal” is.