Bougainville szigete a Salamon-szigetektől 640 kilométerre keletre fekszik, tőle 1200 kilométerre nyugatra található Pápua Új-Guinea tartománya.
A sziget, amely egy francia felfedezőről kapta nevét, 1885-ben Németország gyarmata lett. Az első világháborúban az ausztrál erők elfoglalták a pápua új-guineai német területekkel együtt. A szigeten ausztrál közigazgatás volt érvényben 60 évig, amikor is 1975-ben átadták Pápua Új-Guineának.
Bougainville szigete rézben és aranyban gazdag, de a helyi emberek alig részesültek a külföldi bányászati tevékenység hasznából, viszont sokat szenvedtek a megkárosított környezet és a bányáktól mérgezett folyók miatt.
A függetlenségi népszavazás egy olyan folyamat részét képezi, amelyben 20 évvel ezelőtt állapodott meg Bougainville és Pápua Új-Guinea egy tízéves véres polgárháborút követően, amely 1998-ban ért véget, s amelyben mintegy 15 ezren haltak meg. A dpa német hírügynökség megjegyzi: a fegyveres konfliktusba Pápua Új-Guinea brit és dél-afrikai zsoldosokat is megpróbált bevonni a lázadók legyőzéséhez, ami maradandó bizalmatlanságot keltett Bougainville és Pápua Új-Guinea között.
A függetlenségi népszavazás várhatóan két hétig tart, mivel a szigeten sok az elszigetelt közösség, néhányan pedig a környező kisebb szigeteken élnek. Eredmény legkorábban december közepén várható.
Bougainville lakosai kulturális tekintetben különböznek a Pápua Új-Guinea szigetén élőktől, és a sziget már rendelkezik némi autonómiával, a helyi ügyekben illetékes saját kormánya is van.
A szavazóknak két választási lehetőségük van: vagy nagyobb fokú autonómia Pápua Új-Guineán belül vagy a teljes függetlenség. Elemzők szerint igen valószínű, hogy a helyi lakosok a függetlenségre szavaznak. A dpa megjegyzi: egyes településeken már fel is vonták az új, kék színű bougainville-i zászlót a pápua új-guineai helyett. Mindazonáltal – mint azt a német hírügynökség hozzáteszi – a pápua új-guineai parlament döntésén múlik, hogy engedélyezi-e a szigetnek az elszakadást és a teljes függetlenséget.
