Spectator: Magyarország nem fél keresztényüldözésnek nevezni azt, ami az

A Hungary Helps program jelentős sikert ért el, ami részben a magyar program közvetlen szemléletmódú megközelítésének is tulajdonítható – olvasható a brit konzervatív hetilapban.

A The Spectator tekintélyes brit konzervatív hetilap amerikai kiadása decemberben cikket közölt Magyarország nem fél keresztényüldözésnek nevezni azt, ami az – Megközelítése példátlanul alázatos címmel. Az írás azzal indít: Donald Trump elnökké választását követően remény volt arra, hogy az Egyesült Államok segítséget nyújt a tengerentúli keresztény közösségeknek, különösen Irakban, ahol a keresztény népesség több mint 80%-kal csökkent az amerikai invázió óta. Az Obama-adminisztráció kevésbé volt hajlandó az üldözött keresztényekre összpontosítani, inkább csak az eufemisztikus kifejezéseket használt kommunikációja során. A keresztényüldözés így a nyilvánosságban inkább csak egymással nem összefüggő, szórványos események sorozataként, nem pedig általános jelenségként válhatott ismertté.

A lap szerint: az USA jelentős erőfeszítéseket tett Irak újjáépítésének segítésében, de a cikk szerint Amerika segélyezési hatékonysága korlátozott, és számosan a helyi iraki népességből azt állították, hogy soha nem látták a segély teljes egészét. A Hungary Helps program azonban jelentős sikert ért el, ami részben a magyar program közvetlen szemléletmódú megközelítésének is tulajdonítható. Magyarország segítette például Tell-Aszkuf, a Moszul nagyvárostól északra fekvő iraki város rekonstrukcióját – egy olyan városét, amely a világ egyik legrégebbi keresztény közösségével rendelkezik. A magyar támogatás 950 sérült ház felújítását tette lehetővé, amellyel biztosították ezer család visszatérését – öt iskola és óvoda mellett. A magyar kormány más projekteket is indított Erbílben, Alkosban és Karagosban, nem is beszélve a Közel-Keleten kívüli humanitárius projektjeikről, például Srí Lankán – taglalja a pozitív példákat a brit konzervatív hetilap.

Az Agenzia Nova olasz hírügynökség beszámolójában az áll, hogy Magyarország és a hozzá hasonló álláspontot képviselő országok – köztük Lengyelország – azt szeretnék elérni, hogy az ENSZ migrációs globális paktuma ne váljon referenciaponttá a nemzetközi jogban. Erről beszélt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a globális szervezet Közgyűlésének emberi jogokról tartott ülésén. „Bebizonyosodott, amit tavaly mondtunk, azok után, hogy Magyarország, az Egyesült Államok, Lengyelország, Csehország, Izrael és Brazília elutasította a globális migrációs csomag elfogadását az ENSZ-ben” – idézi Szijjartó szavait a hírügynökség beszámolója a magyar MTI alapján. A külügyér hozzátette: már akkor világos volt, hogy ami nem ment egyszerre és egészében, arra részenként tesz kísérletet az ENSZ, az Európai Unió támogatásával.

A Voce Controcorrente keresztény szellemiségű olasz hírújság portálján olvasható cikk szerint a magyar kormánypártok fő erejét adó Fidesz majdnem tízéves hegemón uralma a termékenységi ráta fokozatos emelkedéséhez vezetett, amely bár még a „pótlási küszöb” alatt van, 2018-ra átlagban számolva már 1,49 gyermeket tett ki egy nőre vetítve, szemben a nyolc évvel korábbi 1,25-tel. A házasságok száma 1990 óta soha nem volt nagyobb; csak a szeptembert nézve, 29%-kal nőtt az előző esztendő azonos hónapjához képest. A 2015-ben elindított hasonló programmal modellezett csomag célja, hogy segítse a párokat az otthonvásárlásban azáltal, hogy támogatott kamatozású hiteleket kapnak, amelyek viszont eloszlanak a saját meglévő, illetve érkező gyermekek száma alapján.

A teljes cikket IDE kattintva tekinthetik meg.