Fokozódó geopolitikai játszma követi a tajvani választást

Az amerikai elnökválasztási kampányban is témává vált, hogy a Pekinggel szemben konfrontatív politikát folytató Caj Jing-ven tajvani elnök megnyerte a hétvégi választásokat. A kínai sajtó idegen hatalmak beavatkozását látja a fölényes győzelem mögött; részben, mert tavaly példátlanul megnőtt az Egyesült Államok és Tajvan között egyébként is szárnyaló fegyverkereskedelem.

Történelmi győzelmet aratott a hétvégi választáson Caj Jing-ven szuverenitáspárti, Kínával szemben ellenséges nézeteket valló tajvani elnök. A Demokratikus Progresszív Párt (DPP) jelöltje a szavazatok 57 százalékát, vagyis mintegy 8,2 millió voksot sepert be, miközben a Kínával szorosabb kapcsolatok fenntartását szorgalmazó Nemzeti Párt (Kuomintang) jelöltjét csak 5,5 millió választó támogatta. Ezzel magabiztosan kezdheti meg Caj kormányzásának második ciklusát, győzelmi beszéde alapján konfrontatív Kína-politikájának folytatására készül.

– Remélem, hogy Peking megérti: a demokratikus Tajvan és a demokratikusan választott kormányunk nem fog engedni a fenyegetéseknek és a megfélemlítésnek – fogalmazott.

Mindez nagyon rossz hír a Kínai Népköztársaságnak, a két ország viszonya ugyanis Caj első, 2016-os megválasztása óta zuhan. Konfliktusuk középpontjában Tajvan státusának kérdése áll. Peking az egy Kína-elvhez ragaszkodva országának részeként tekint a szigetre, ezt az 1992-es konszenzussal támasztja alá: az akkori Kuomintang-kormány és a Kínai Kommunista Párt egy szándékosan hézagos megállapodást írt alá. Miközben mindkét fél elismerte, hogy Tajvan Kína része, azt nem rögzítették, hogy Peking vagy Tajpej minősül kizárólagosan legitim kormánynak.

Caj azonban a Kína és Hongkong, valamint Makaó kapcsolatát rögzítő, egy ország, két rendszer-elv kiterjesztését látja a megállapodásban, ezért többször is elutasította azt.

Borítékolható, hogy a következő négyéves ciklusban is a konfliktus felé fog haladni Tajvan és Kína viszonya. A sziget a nagyhatalmi szembenállás fontos terepe, a Washington és Peking között egyre kiemelkedőbb rivalizálásban szerepe felértékelődött. Az Egyesült Államok – bár 1979 óta Pekinggel ápol hivatalos diplomáciai kapcsolatot – egy ugyanabban az évben elfogadott jogszabály megteremtette a kiskaput a tajvani vonal ápolására is. Ennek célja a sziget védelmi képességének támogatása, ami egyszerre jelent jövedelmező fegyverüzletet és Kína elrettentésének egyik módját. A Külkapcsolatok Tanácsa (CFR) kutatóközpont adatai szerint 2007 és 2018 között több mint 25 milliárd dollár értékben vásárolt Tajvan amerikai fegyvereket, 2019-ben pedig jelentős mértékben nőtt az export mértéke. Egyebek mellett Washington 66 vadászgép eladásáról szerződött Tajpejjel, ami az akkor felpörgő választási kampány fontos témájává vált.

Peking azóta is hangoztatja, idegen hatalmak befolyásolták a tajvani választásokat. Caj ráadásul tegnap személyesen találkozott az Egyesült Államok és Japán helyi képviseleti irodájának vezetőivel, a tajvani elnök tovább borzolta a kedélyeket. Mint fogalmazott, a tajvani–amerikai kapcsolat már nem kétoldalú, hanem globális szövetség, s a következő években folytatják a szoros együttműködést a nemzetközi kérdésekben. Caj győzelme az amerikai elnökválasztási kampánynak is témájává vált, miután nemcsak Mike Pompeo amerikai külügyminiszter gratulált, de a demokraták egyik elnökaspiránsa, Joe Biden is.

– Erősebb vagy, mert egy szabad és nyílt társadalom áll mögötted – írta Twitter-üzenetében Biden, hozzátéve: az Egyesült Államoknak erősítenie kell kapcsolatait Tajvannal és minden hasonlóan gondolkodó országgal.