Többletterheket vállalnak a kolozsvári magyar szülők, hogy gyermekeik megtanuljanak románul

Az iskolai román nyelvoktatás a legtöbb esetben egy passzív nyelvtudást eredményez, és nem segíti elő, hogy a gyermekek valós élethelyzetben meg merjenek szólalni románul.

A román nyelv iskolai oktatása nem megfelelő, ezért egyre több kolozsvári szülő keres alternatív megoldásokat arra, hogy a magyar iskolában tanuló gyermekei megtanuljanak románul – írja szerdai számában a Krónika erdélyi magyar napilap.

Amint a napilap összeállításából kiderül, az iskolai román nyelvoktatás a legtöbb esetben egy passzív nyelvtudást eredményez, és nem segíti elő, hogy a gyermekek valós élethelyzetben meg merjenek szólalni románul. Sok gyereknek van olyan élménye, hogy elkövet egy kis nyelvtani hibát, és kinevetik, ezért nagyon sok magyar gyermekben gátlások alakulnak ki a román nyelvvel kapcsolatban, és nem mernek beszélni az állam nyelvén.

A Krónika összeállításában megszólaló szülők elmondták, ők maguk gyermekként együtt játszottak a kolozsvári tömbházak előtt a román gyermekekkel, és ösztönösen használták a román nyelvet. A mai iskolásoknak azonban sokkal zsúfoltabb a programja, és a szülők sem engedik már le a gyermekeket játszani a tömbház elé, így alig van lehetőség arra, hogy román anyanyelvű gyermekkel találkozzanak.

Az összeállításban megszólaló szülők némelyike román magánórákat vesz a gyermekeinek, mások olyan sportolási lehetőséget keresnek számára, ahol román anyanyelvű edző foglalkozik a gyermekekkel. Elterjedtek ugyanakkor a fizetett nyelvkurzusok is, amelyeken a román nyelv használatára próbálják megtanítani a gyermekeket.

Gyöngyösi Csilla, a kolozsvári Musafir nyelviskola vezetője elmondta: 2016-ban elsőkként kezdtek román nyelvtanfolyamokat szervezni magyar gyermekeknek Kolozsváron, és azt tapasztalják, hogy óriási az érdeklődés.

„Nagyon sok magyar gyerekben megvan a gátlás, nem akar megszólalni románul, mert történt valami, rossz élmény érte a román nyelvvel kapcsolatban. Ilyenkor azon dolgozunk, hogy ez megszűnjön” – magyarázta. Úgy vélte: az iskola a legtöbb esetben a tudás hiányát bünteti, és nem a tudást jutalmazza, a gyermekeknek pedig bátorításra van szükségük ahhoz, hogy beszélni merjenek.

A Bridge Language Study House tanulmányi igazgatója, Pillich-Wright Gyöngyvér is arról számolt be, hogy egyre nagyobb az érdeklődés a román kurzusaik iránt. Megjegyezte: olyan kéréseik is vannak, hogy a kolozsvári magyar gimnáziumokból közösen jöjjenek hozzájuk azok a gyermekek, akiknek nem megy a román nyelv tanulása.

„Román nyelvi közegben élünk, nagyon sok passzív ismerettel rendelkezünk. Nem nulláról kell megtanulnunk a nyelvet, hanem a nyelvi készségek aktiválására, ön­bizalom-növelésre tevődik a hangsúly. Arra, hogy legyen mersze a gyermeknek elmenni az üzletbe, és kérni egy kenyeret, vagy az úszótanfolyamon beszédbe elegyedni egy román gyerekkel” – összegezte a Krónikának a nyelvoktató.