Tüntetők csaptak össze rendőrökkel a libanoni fővárosban

Újabb erőszakos összecsapások törtek ki szerdán Bejrútban, a libanoni fővárosban, dacára annak, hogy az előző nap megalakult kormányt vezető – a Hezbollah támogatását élvező – Hasszán Diáb miniszterelnök ígéretet tett arra: kabinetjével azon fog munkálkodni, hogy visszanyerje a közbizalmat.

A tiltakozók kövekkel, Molotov-koktélokkal és petárdákkal dobálták a parlament közelében a rohamrendőröket, ez utóbbiak könnygázzal oszlatták fel a tömeget. Egyes visszavonuló tüntetők ékszer- és ruhaüzletek, bankok kirakatait kezdték el betörni.

„Hasszán Diáb, tűnj el. Nem akarunk téged, nem akarjuk a kormányodat!” – skandálták tüntetők.

A Libanoni Vörös Félhold segélyszervezet közlése szerint legalább 21 ember sérült meg, közülük hat embert kórházba szállítottak.

Egy rendőrségi forrás szerint legalább 20 embert tartóztattak le.

A nap folyamán korábban tiltakozók utakat zártak le a főváros északi és keleti részén, valamint bejáratoknál. Elégedetlenségüket azzal indokolták, hogy az új kormány tagjait szerintük a Hezbollah libanoni síita szervezet politikai szárnya, illetve a szövetségesének számító Amal Mozgalom nevű, síita muszlim párt és Michel Aun libanoni elnök választotta ki. „Ezek (a kormánytagok) a Hezbollah és Aun bábjai” – mondta egy tüntető egy libanoni televíziónak. „Nem képviselik az összes libanonit” – tette hozzá.

Eközben a kormány szerdán megtartotta első ülését. A találkozó után kiadott közlemény szerint Diáb figyelmeztetett: Libanon jelenleg „pénzügyi, gazdasági és szociális zsákutcában van”. Mint mondta: kormánya számára elsőrendű, hogy biztosítsa az ország stabilitását. Ígéretet tett arra, hogy eleget tesz a tüntetők kéréseinek, akik a független igazságszolgáltatáson kívül a gyengélkedő gazdaság újjáélesztését követelik, továbbá lépéseket sürgetnek az elsikkasztott állami források visszaszerzéséért.

A libanoni elnök felszólította az új kormányt, hogy állítsa helyre a helyi és nemzetközi bizalmat a libanoni intézményekben.

A közel-keleti országban október közepén robbantak ki erőszakos tüntetések a korrupció és a tervezett adóemelések ellen tiltakozásul. A kialakult politikai válság hatására lemondott Szaad Haríri miniszterelnök is, s végül mintegy három hónap után, kedden a Hezbollah támogatását élvező Diáb vezetésével egy húszfős, túlnyomó részben szakértőkből álló kabinet alakult.

A polgárháború (1975-1990) vége óta legsúlyosabb gazdasági válságát élő Libanonra a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nyomást gyakorol, hogy vezessen be megszorító intézkedéseket a szervezet pénzügyi támogatásáért cserébe. A közel-keleti ország államadósságának aránya az egyik legnagyobb a világon, a bruttó hazai termék (GDP) körülbelül 150 százalékának felel meg.