Újjáalakult az észak-írországi önkormányzatiság

Három év szünet után újjáalakult szombaton a helyi kormány Észak-Írországban, miután a fő protestáns és katolikus pártok elfogadták a brit és az ír kormány rendezési tervét.

A felekezeti hatalommegosztásra alapuló észak-írországi önkormányzatiság 2017 januárja óta nem működött, mivel súlyos viták robbantak ki a két nagy koalíciós párt, a protestáns britpárti Demokratikus Unionista Párt (DUP) és a brit fennhatóság ellen küzdő katolikus Sinn Féin között.

A brit-ír közös rendezési kezdeményezés alapján azonban a két párt megállapodott a belfasti parlament és a kormány újjáalakításában.

Az észak-írországi törvényhozás, a Stormont épületében három év óta szombat délután volt az első ülésszak, és ezen megválasztották a parlamenti tisztviselőket, majd kinevezték Észak-Írország miniszterelnökének Arlene Fostert.

Foster az észak-írországi brit fennhatóságot pártoló többségi protestáns közösség legnagyobb politikai ereje, a DUP vezetője, és a helyi önkormányzatiság három évvel ezelőtti összeomlása előtt is ő állt az észak-írországi kormány élén.

Szombaton kinevezett helyettese Michelle O'Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője.

A helyi kormányzat összeomlásának közvetlen előzményeként a Sinn Féin – az észak-írországi britellenes katolikus mozgalom legnagyobb politikai ereje – 2017 januárjában kilépett az észak-írországi kormánykoalícióból, és Martin McGuinness, a Sinn Féint képviselő addigi miniszterelnök-helyettes lemondott.

McGuinness néhány héttel később elhunyt, és az ő utódja a Sinn Féin észak-írországi szervezetének élén – valamint szombattól az észak-írországi miniszterelnök-helyettesi tisztségben – Michelle O'Neill.

A katolikus párt annak idején az ellen tiltakozott, hogy Arlene Foster – aki a Sinn Féin szerint felelős volt egy súlyosan elhibázottnak tartott korábbi költségvetési támogatási programért – nem volt hajlandó lemondani és tisztázni szerepét az ügyben, de a viszály hosszabb ideje orvosolatlan egyéb feszültségeket is a felszínre hozott.

Ezek közé tartozik az ír nyelv észak-írországi hivatalos használatáról szóló régi vita.

A brit-ír kormányzati rendezési terv erre a problémára is megoldást kínál. A 62 oldalas dokumentum rendelkezik egy új kormánybiztosi hivatal létrehozásáról az észak-írországi ír nyelvhasználat „elismerésének, támogatásának, védelmének és elősegítésének” feladatával, és előirányozza az ír nyelv hivatalossá tételét Észak-Írországban.

Az észak-írországi rendezési folyamatot elindító 1998-as nagypénteki megállapodás alapján Észak-Írországban csakis a protestáns és a katolikus közösséget képviselő pártok koalíciója kormányozhat, egyoldalú kormány nem alakítható.

A nagypénteki megállapodás fő vívmányai közé tartozik az is, hogy teljesen megszűnt a 499 kilométeres ír-északír határon az egykor katonai szigorúságú ellenőrzés; fizikai határ ma már gyakorlatilag nem létezik. A brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről folytatott tárgyalások leghevesebb vitái arról szóltak, hogy miként lehetne elkerülni a határellenőrzés visszaállítását a Brexit után, amikor ez a határszakasz az Egyesült Királyság és az Európai Unió egyetlen szárazföldi vámhatára lesz.

A jelenleg érvényes Brexit-megállapodás erre egy igen összetett vámjogi mechanizmust tartalmaz, amelyet a DUP ugyan nem fogad el, de a protestáns párt gyakorlatilag elvesztette korábban megkerülhetetlen befolyását a konzervatív párti brit kormány döntéshozatalában. A decemberi előrehozott nagy-britanniai parlamenti választásokon ugyanis a Boris Johnson miniszterelnök vezette Konzervatív Párt – amely addig kisebbségben volt és csak a DUP külső támogatásával tudott kormányozni – a vártnál jóval nagyobb győzelmet aratott, és kényelmes többségre tett szert a londoni alsóházban.