Budapesten is Naruhitót ünneplik

Bár a második világháborúban elszenvedett, 1945-ös vereség óta kizárólag szimbolikus jelentősége van Japánban a császárság intézményének, jól jelzi, hogy az uralkodói család mennyire fontos szerepet tölt be a társadalom életében, hogy a mindenkori japán császár születésnapja hagyományosan nemzeti ünnep a távol-keleti országban. Az idei lesz ráadásul az első császári születésnap, amióta Akihito hivatalosan is elbúcsúzott tisztségétől, helyét fia, Naruhito vette át.

Sato Kuni Japán magyarországi nagykövete a Magyar Nemzetnek nyilatkozva az ünnepséggel kapcsolatban emlékeztetett: Akihito emeritus császár születésnapja december 23-ra esik, a nemzeti ünnepet ezért az előző év utolsó hónapjában tartották a szigetországban, az őt a trónon követő Naruhito ugyanakkor február 23-án ünnepli születésnapját, ezért idén már ebben a hónapban rendezik meg az eseményt. – Ez az első nemzeti ünnepi fogadás, amióta Naruhito császár trónra lépésével kezdetét vette a Reiva, azaz a gyönyörű harmónia korszaka. Az esemény továbbá arra is kiváló alkalmat teremt, hogy megemlékezzünk a japán–magyar diplomáciai kapcsolatfelvétel tavaly ünnepelt 150. évfordulójára. 2020 ráadásul Japán számára a nyári olimpiáról, illetve a paralimpiáról szól, ezért a rendezvényen bemutatunk olyan japán városokat is, ahol a sportolók felkészülnek a játékokra és ahol tartózkodni fognak az olimpia alatt, fogalmazott Sato Kuni.

A nagykövet a japán–magyar kapcsolatokról szólva hangsúlyozta, a két ország között jó a viszony, amelyet előző évben olyan látogatások mélyítettek tovább, mint Áder János magyar államfő és Orbán Viktor miniszterelnök hivatalos tokiói látogatása, valamint Naruhito japán császár unokahúgának, Kako hercegnőnek a magyarországi vizitje. – Találkozójukon Abe Sindzó japán és Orbán Viktor magyar kormányfő újra megerősítették a kétoldalú barátság fontosságát. A diplomata hozzáfűzte, a két miniszterelnök megvitatta az együttműködés politikai, gazdasági, kulturális, oktatási és biztonsági színtereit, 2020-ban pedig szeretnék tovább erősíteni a kapcsolatokat.

Gyönyörű harmónia

Az uralkodói korszakok neve mindig nagy közérdeklődésre tart számot az országban, mert az élet nagyon sok területén használják. A tavaly május elsején trónra lépő Naruhito uralkodásával kezdetét vevő Reiva szó két írásjegyből áll, az első karakter jó szerencsét jelent, míg a másodikat békének vagy harmóniának lehet fordítani. Az írásjegyeket a japán irodalom egyik legrégebbi versgyűjteményének, a Manjósúnak egy verséből emelték ki. A vers egy szilvavirágról szól, amely a dermesztő tél után a tavasz beköszöntével szirmokat bont, ezzel szimbolizálva a reményt és a vágyak megvalósításának lehetőségét. A Reiva a 248. korszak lesz az ország történetében. Az új korszak további különlegessége, hogy a kormány még az uralkodó halála előtt jelentette be az új nevet, ami szintén példa nélküli.