Elhunyt Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök

Kilencvenegy éves korában meghalt Hoszni Mubarak volt egyiptomi elnök, akit csaknem három évtizedes tekintélyelvű uralom után 2011-ben az arab tavasz elűzött a hatalomból, és 2017-ig börtönben volt – jelentette a Reuters hírügynökség az egyiptomi állami tévére hivatkozva kedden. Az egyiptomi kormány szerdától három napos gyászt hirdetett.

2020. 02. 25. 12:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A dpa német hírügynökség Mubarak családjának köreiből úgy értesült, hogy a temetés szerdán lesz egy a Kairótól keletre található nagymecsetben. Hivatalosan egyelőre nem erősítették meg, hogy a néhai vezetőt teljes katonai tiszteletadás mellett helyezik örök nyugalomra. Az iszlám előírások szerint a halottakat a lehető leghamarabb el kell földelni, rendszerint 24 órán belül.

Mubarak Alaa nevű fia szombaton még azt írta a Twitteren, hogy apját intenzív osztályon ápolják, de jól van. A volt elnökön hetekkel ezelőtt műtétet hajtottak végre – tette hozzá, de részletekről nem szólt.

A keddi hivatalos hír szerint Mubarak a kairói Galaa kórházban hunyt el, családtagjai körében. Az elnöki hivatal közleményt adott ki, amelyben részvétét nyilvánította a hozzátartozóknak, az Izrael elleni 1973-as háború egyik hősének nevezte őt, és tudatta, hogy magára vállalja a temetés megszervezését. Megbuktatása óta számos olyan meg nem erősített, illetve ellentmondásos információ került napvilágra, miszerint Hoszni Mubarak különböző betegségekben szenvedett: súlyos depressziója, rák-, szív- és tüdőbetegsége volt. Ezek miatt többször ápolták kórházban, sőt intenzív osztályon is.

Mubarak az általa vezetett Egyiptom a Nyugat (ezen belül is az Egyesült Államok) megbízható szövetségesének, az arab világon belül a mérsékelt irányzat szóvivőjének, valamint a közel-keleti stabilitás jelképének számított, miután kitartott az Izraellel megkötött békemegállapodás mellett. Több tízezer fiatal egyiptomi szemében azonban, akik 2011 januárjában – nem sokkal az arab tavasz tunéziai kezdete után – 18 napon át tüntettek Kairóban a hatalom ellen, Mubarak már ereklye, brutális, modernkori fáraó volt. A súlyos rendőri erőszakkal dacoló, kitartó tüntetések hatására a hadsereg, amely végig fő támasza volt az elnöknek, az év február 11-én félreállította őt, és tábornokai vették át a hatalmat, remélve, hogy fent tudják tartani rendszerét.

Noha a tunéziai elnök előbb bukott meg, mint ő, Mubarak bukása látványosabb volt. Mindeddig ő az egyetlen államfő ebben az arab forradalmi hullámban, akit bebörtönöztek. 2012 júniusában azért ítélték életfogytig tartó börtönbüntetésre – belügyminiszterével együtt –, mert nem akadályozták meg, hogy a rendfenntartó erők 900 tüntető halálát okozzák a 2011-es tüntetéseken. Fellebbeztek, és egy felsőbíróság 2014-ben tisztázta őket a vád alól. 2015-ben azonban háromévi börtönbüntetésre ítélték Hoszni Mubarakot közpénzek elsikkasztása miatt. Ebből a büntetésből szabadult ki 2017-ben.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.