Hazánk a béketerv mellé állt

Szokatlanul fenyegető hangú nyilatkozatban bírálta az izraeli–palesztin konfliktus rendezésére nemrégiben bemutatott amerikai béketervet Josep Borrell. Némileg félrevezető lehetett viszont, hogy az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője valójában korántsem az egységes uniós álláspontnak, csupán saját véleményének adott hangot. Izraeli sajtóértesülések szerint ugyanis a baloldali spanyol politikus hiába próbálta elérni, hogy a 27 tagállam külügyminiszterei közösen ítéljék el az „évszázad alkuját” és Ciszjordánia egy részének annektálási terveit, nem jutottak közös nevezőre. Állítólag hat állam, köztük Magyarország, Csehország, Ausztria és Olaszország, valamint további két meg nem nevezett tag blokkolta a kritikus uniós állásfoglalást.

Ezzel egybecseng, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Washingtonban úgy nyilatkozott az MTI-nek, az amerikai béketerv alkalmas arra, hogy hosszú távon megteremtse a békét és a stabilitást a térségben. A magyar politikus azzal a Jared Kushnerrel egyeztetett a Fehér Házban, aki nem csupán Donald Trump elnök veje és egyik külpolitikai tanácsadója, de a béketerv kidolgozásában is tevékeny szerepet vállalt.

– Új lendületre, valami újra van szükség, hogy a folyamat ismét erőre kapjon, és reális legyen a siker lehetősége – vélekedett a tárcavezető.

Szijjártó Péter kiemelte, a megoldási javaslat egybevág a magyar álláspont három alapvetésével: miszerint tisztességes megközelítést kell alkalmazni Izraellel szemben; közvetlen tárgyalásoknak kell elvezetniük az úgynevezett kétállami megoldáshoz; valamint folytatni kell a terrorellenes küzdelmet. Egyúttal rámutatott, hogy Magyarország nem támogatja viszont az izraeli vállalatokkal szembeni kereskedelmi embargókat, és az ENSZ Izraelt elítélő határozatait sem, amelyek inkább csak a feszültség szítására alkalmasak.

Habár a kérdésben nincs közös uniós álláspont, az izraeli külügyminisztérium mégis arra figyelmeztetett: a fenyegető hangnem az egész Európai Unió szerepét alááshatja a régióban és a békefolyamatban. Egyúttal rámutattak, nagyon furcsának találják, hogy Josep Borrell mindössze néhány órával iráni látogatása után fogalmazta meg bírálatát. Az Európai Unióban az utóbbi hónapokban felmerült, hogy változtassanak-e a közel-keleti politikán, reagálva az izraeli telepek terjeszkedésére, és az olyan amerikai lépésekre, mint Jeruzsálem elismerése Izrael fővárosaként vagy a Golán-fennsík megszállásának legalizálása. Erre eddig nem került sor, aminek oka elsősorban az, hogy nincs egységes álláspont a kérdésben. Néhány kisebb súlyú tagállam, mint Luxemburg vagy Írország ugyan változtatást sürgetnek – Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter például egyenesen azt szorgalmazta, itt az ideje elismerni a palesztin államot – az ilyesfajta hangok azonban kisebbségben vannak.

Hamenei temeti az elképzelést

– A béketerv előbb meg fog halni, mint maga Trump – mondta Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője az állami televíziónak. Az ajatollah egyben ostobának és álnoknak nevezte a tervet, és felszólította a palesztinokat, illetve a muszlim közösséget, hogy szálljanak szembe vele. Hamenei szerint a palesztin–izraeli konfliktust népszavazással kellene megoldani. – Minden palesztinnak magának kellene eldöntenie, hogy milyen politikai megoldást kíván országa számára – hangsúlyozta, hozzá nem értőnek nevezve azokat az arab vezetőket, akik támogatják a béketervet. – Ne is törődjetek azzal a néhány áruló arab vezetővel, akik támogatják az „évszázad megállapodását”! – mondta. (MTI)