Körbeudvarolták Donald Trumpot Indiában

A nagy felhajtást köztudomásúlag kedvelő elnököt már érkezésekor tízezres tömeg köszöntötte, majd egy krikettstadionban több mint százezer ember előtt mondhatott beszédet.

Virágeső és mosolydiplomácia Fotó: REUTERS/Al Drago

Láthatóan megvolt az összhang Donald Trump és Narendra Modi miniszterelnök között az amerikai elnök tegnap záródó indiai látogatásán. Komolyabb bejelentések híján így inkább udvarias­sági vizitnek tűnt az elmúlt másfél nap. A nagy felhajtást köztudomásúlag kedvelő elnököt már érkezésekor tízezres tömeg köszöntötte, majd egy krikettstadionban több mint százezer ember előtt mondhatott beszédet. Habár a vezetők idejébe a turisztikai látványosságok meglátogatása csak nagyon ritkán fér bele, most feleségével együtt később a Tádzs Mahalnál is hosszan elidőztek, majd Mahatma Gandhi emlékhelyénél tisztelegtek.

Pedig megbeszélnivaló lenne bőven az Egyesült Államok és India között. Washington számára stratégiailag kulcsfontosságú, hogy az el nem kötelezettek külpolitikáját folytató „legkisebb nagyhatalmat” mégiscsak inkább a maga oldalán tudja a térségben terjeszkedő Kínával szemben. Az MTI tudósítása szerint Trump fel is használta az alkalmat, hogy óvatosságra intsen az 5G-s telekommunikációs hálózatok kiépítésében, amelyre világszerte a kínaiak is pályáznak.

Ugyancsak égető lenne rendezni a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokat. Mint a magyar hírügynökség rámutat, a felek közötti kereskedelmi forgalom 2018-ban alig érte el a 140 milliárd dollárt. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti forgalom ennek tízszerese. Azt az amerikai elnök sem felejtette el hangsúlyozni, hogy a világ második legnépesebb országa micsoda óriási piacot jelent. Csakhogy míg Donald Trumpnak az „America first”, azaz „Amerika az első”, addig Narendra Modinak éppen a „Make in India”, tehát „Csináld meg Indiában” a szlogenje. Érdekeik ellentétesek, de amerikai–indiai kereskedelmi háborúról azért túlzás lenne beszélni. Mégis jól jelzi a feszültséget, hogy Washington előbb kivonta Indiát a vámkedvezményeket biztosító rendszerből, mire Újdelhi 28 amerikai terméket sújtott büntetővámokkal. Bár állítólag közeledtek az álláspontok, a nézeteltérést ezúttal sem sikerült rendezni, valószínűleg Modi is kivár, hogy mi lesz a novemberi amerikai választások eredménye.

Virágeső és mosolydiplomácia
Fotó: REUTERS/Al Drago

A látogatás margóján azért beharangoztak egy hárommilliárd dolláros katonai beszerzést, India harci helikopterekkel erősítené légierejét. Az együttműködés azonban ezen a területen sem felhőtlen. Egyrészt mert az Egyesült Államokat komolyan aggasztja, hogy akárcsak Törökország, Újdelhi is az orosz SZ-400-as légvédelmi rendszer beszerzése mellett döntött. Másrészt mert az indiai hadipar nemcsak a saját lábára állna, de a nemzetközi piacra is betörne az ­amerikaiak riválisaként. Washingtonban azt is rossz szemmel nézik, hogy India a szank­ciókra fittyet hányva továbbra is vásárol olajat Irántól.

Saját bevallása szerint Trump szóba hozta vendéglátójának a vallási szabadság helyzetét is, a nemzetközileg sokat vitatott úgynevezett állampolgársági törvényt azonban nem firtatta. Pedig az amerikai elnök látogatására időzítve újra fellángoltak a tüntetések, legkevesebb tíz ember, köztük egy rendőr életét követelve. A sokszínű országban azért kezdődtek zavargások, mert azzal vádolják a nacio­nalista hindu kormányt, hogy az új állampolgársági törvény muszlimellenes, és át akarja rajzolni a vallási arányokat, mert a muszlimok kivételével minden más vallási kisebbség menekültjei könnyebben juthatnak állampolgársághoz.