Szijjártó Péter: A Sophia művelet lejártát követően új mandátummal rendelkező művelet indul

Az embercsempészet felszámolása érdekében létrehozott Sophia nevű földközi-tengeri uniós haditengerészeti művelet mandátuma nem hosszabbítható meg, hanem egy teljesen új művelet indul annak márciusi lejártát követően – közölte a külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben, az EU-tagországok külügyminiszterei tanácskozásának szünetében.

Brüsszel, 2020. február 17. A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter, Stelbaczky Tibor, nagykövet, helyettes állandó képviselõ, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bõvítéspolitikáért felelõs biztosa (b-j) a Külügyek Tanácsának ülésén Brüsszelben 2020. február 17-én. MTI/KKM Fotó: KKM

Szijjártó Péter magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: olyan új művelet indul, amelynek célja a Líbiával szemben elfogadott fegyverembargó kikényszerítése és érvényre juttatása, amely légi, műholdas és tengeri eszközök bevonásával történik.

Magyarország az osztrák és az olasz álláspont mellett hangoztatott véleménye szerint a hajók bevetése ösztönző lehet a migrációs folyamatok tekintetében, ami azt jelenti, hogy egy ilyen művelet könnyen mentő műveletté válhat – húzta alá.

Az új művelet nem jelenthet újabb ösztönzést és vonzerőt az Európába irányuló illegális migrációs folyamatok vonatkozásában – szögezte le Szijjártó Péter.

Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az új művelet tekintetében csak olyan politikai döntés születhessen, amely szerint amennyiben az a migrációt támogató hatásokkal járna, azt azonnal le lehessen állítani, a hajókat a térségből azonnal ki lehessen vonni – húzta alá. Ennek elérése érdekében több esetben kellett vétót kilátásba helyezni – tette hozzá a miniszter.

Magyarország ragaszkodik ahhoz is, hogy a művelet leállításához szükséges javaslattételből a tagállamokat ne zárják ki, a döntést a tagállamok kezébe adják – hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Elmondta, hogy a művelet indítását még számos, hosszú tartalmi vita előzi meg. Azt azonban egyértelműen sikerült elérni, hogy amennyiben migrációt ösztönző hatások lépnének fel, a hajókat ki lehessen vonni. Valamint sikerült megakadályozni, hogy kivegyék a tagállamok kezéből a döntési jogot – közölte.

Az Európai Unió Afrika-stratégiájával összefüggésben hangsúlyozta: abban kell támogatni az afrikai országokat, hogy az egyre növekvő lakosságukat otthon tudják tartani. Magyarország nem fogadja el azt, hogy „kivédhetetlen és elkerülhetetlen” lenne százezrek, vagy akár milliók Európába áramlása az afrikai népességnövekedés miatt.

„Úgy gondoljuk, hogy az afrikai országok népességmegtartó erejét kell ösztönözni. Ehhez beruházásokra, technológiai segítségnyújtásra és képzésekre van szükség” – fogalmazott.

Magyarország a feladatokból afrikai diákok számára évente 900 ösztöndíjas hely biztosításával, 80 millió eurónyi (26,4 milliárd forint) kötöttsegély hitelprogrammal veszi ki a részét, valamin egyetlen év leforgása alatt megötszörözte, 7 milliárd forint fölé növelte az afrikai országoknak nyújtott technológiai segítségnyújtás mértékét – tájékoztatott a külgazdasági és külügyminiszter.

A líbiai helyzet áttekintése mellett a Közel-Keleten, a Száhel-övezetben, Venezuelában és a Nyugat-Balkánon kialakult helyzet, valamint az Afrikai Unióval és Indiával fennálló kapcsolatok kérdései állnak az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácskozásának középpontjában.