Szolejmani az iráni kampány középpontjában

A perzsa államban nem csupán az új parlamentről döntenek, hanem az úgynevezett Szakértők Gyűlésének időközi választását is most tartják.

– Iránban ötévente rendeznek parlamenti választást. A testület szerepe korlátozott, főként az elnök jogkörének bővítésében vagy szűkítésében mérhető. A voksolás ugyanakkor jó képet ad az aktuális belpolitikai mozgásokról – értékelte a Magyar Nemzetnek a perzsa államban ma kezdődő választások jelentőségét Sárközy Miklós. A Károli Gáspár Egyetem tanára emlékeztetett, hogy az országban jövőre elnökválasztást rendeznek, a voksolás így annak is erőfelmérője, a most bekerülő vezető politikusok közül kerülhetnek ki a következő elnökjelöltek.

– Kevesebb szó esik róla, de nem csupán az új parlamentről döntenek, hanem az úgynevezett Szakértők Gyűlésének időközi választását is most tartják. Ez egy olyan 88 fős síita papi testület, melyet nyolcévente választanak meg, négyévente azonban az időközben elhunyt vagy leköszönő tagokat pótolják. Borítékolható, hogy ide ultrakonzervatív teológiát követő vallási vezetők kerülnek be – sorolta a további téteket az iranista.

A szakértő a konzervatívok előretörését jósolta a parlamentben, de szerinte a valódi kérdés nem is az összetétel, hanem hogy milyen lesz a részvételi arány.

– Ha a fennálló rendszer hívei képesek komoly mozgósításra, az nyilván az ő legitimációjukat erősíti. Viszont ha kevesen mennek el szavazni, az komoly bírálatot jelent – latolgatta.

– Úgy hírlik, hogy a jelenlegi elnök, Haszan Róhani hívei passzivitásba vonulnak, „bojkottálják” a szavazást. Maga Róhani ugyan hivatalosan voksolásra buzdított, a jelöltek kizárása kapcsán viszont már úgy fogalmazott, „reméli ez még választás, és nem kijelölés lesz” – magyarázta. Az iranista felidézte, hogy ezzel szemben Ali Hamenei legfőbb vezető vallási kötelességnek nevezte a részvételt.

– A konzervatív győzelem neki is jó, hiszen már nyolcvan év felett van, és egy vele egy húron pendülő parlamenttel könnyebben viheti át saját utódjelöltjét – tette hozzá.

Az iranista szerint az amerikai nyomásgyakorlás egy Nyugat-ellenesebb irányba tolja el Iránt.

– Hiba lenne azonban azt hinni, hogy a választást csak a nyugati világhoz fűződő kapcsolat határozná meg. A statisztikák szerint a szavazók alig egyharmada voksol politikai szimpátia alapján, a többiek például etnikai származás, klánhoz tartozás alapján döntenek, vagy városok versengenek egymással – mutatott rá. Sárközy Miklós egyébként nemrégiben tért vissza a perzsa államból, ám elmondása szerint nem sok nyoma volt a kampánynak.

– Az amerikaiak által Irakban meggyilkolt Kászem Szolejmani plakátjaival van tele az ország. A konzervatív tábor megpróbálja a tábornok mártíromságát szavazatokra váltani – festette le az iráni kampányt.