Velencében megtartották a nagy pestisjárványra emlékező felvonulást

Orvosok, gyógyítók, koldusok – velenceiek tucatjai – vettek részt a Tenger Királynőjét megtizedelő nagy pestisjárvány emlékére tartott felvonuláson, miközben Észak-Olaszországban gyors ütemben nőtt a hét vége óta az új koronavírussal fertőzöttek száma.

A XVI. század óda minden évben felvonulnak a velencei karnevál végén, Szent Barnabás ünnepén, a hamvazószerda előtti húshagyó kedd alkalmából.

A koronavírus-járvány miatt a karnevál többi rendezvényét vasárnaptól törölték, az esemény hivatalosan keddig tartott volna.

A velenceiek hosszú fekete szalonkabátban, hosszú orrú vagy halálfejet ábrázoló álarccal indultak este fél hétkor a Szent Márk tér környékéről, hogy kiűzzék a félelmet.

A „pestisorvos” maszkja a karnevál egyik jelképe, a hosszú orrot valaha illatos növényekkel tömték ki.

A szerzetesnek, orvosnak, rabnak, koldusnak vagy pestisesnek öltözött velenceiek a város jelképének számító tér boltívei alatt gyülekeztek, hogy latin nyelvű, vicces utalásokkal tűzdelt litániákat mondjanak. A felvonulás végén a több tucatnyi résztvevő tréfálkozva és nevetve távozott a szűk utcákon át.

Olaszországban, amelyet Európában a legjobban sújt a járvány, több mint 370 fertőzéses esetet és 12 halottat tartanak nyilván.

1575 júniusa és 1976 decembere között rettenetes pestisjárvány tombolt a városban, amelynek több mint 50 ezer áldozata volt, közöttük a Tiziano néven ismert Tiziano Vecellio festőművész.

A kór megfékezésére a betegeket és a gyanús eseteket a Velencei Köztársaság két lázárétumában (leprásoknak fenntartott kórházban) helyezték vesztegzár alá.

A járvány után építtette a szenátus Guidecca szigetén Andrea Palladio híres olasz építész művét, a reneszánsz stílusú Szent Megváltó bazilikát.