Járvány a háború idején

Damaszkusz hivatalosan is elismerte, hogy Szíriában is felbukkant a koronavírus, de a valódi számok a közölteknél sokkal magasabbak lehetnek. Majd évtizedes háború után az ország egészségügyi rendszere képtelen lenne megbirkózni a járvánnyal.

Nem aggódunk különösebben, de azért mindenki otthon van. Esténként már kijárási tilalmat rendeltek el. Az élelmiszerboltok és gyógyszergyárak kivételével minden zárva tart – sorolja a Magyar Nemzetnek a Szíriában bevezetett, de a világból már jól ismert óvintézkedéseket Gufrán Dajravan. A fiatal damaszkuszi lány maga is önkéntes házi karanténba vonult, amint néhány napja hivatalosan bejelentették az első koronavírusos megbetegedést a háború sújtotta országban. Hogy a kórokozót ki hurcolta be és hogyan, arról egyébként nem adtak információt, a kormányzat megnyugtatásul csak annyit közölt: „az egészségügyi minisztérium szemmel tartja a helyzetet”. Szíriában azóta újabb négy esetet regisztráltak, már amennyire bízni lehet a statisztikákban.

– A MedGlobal egészségügyi civil szervezet szerint az első hivatalos megbetegedés előtt már 2500 fő körül mozgott a fertőzöttek, és 400 fölött a halálozások száma. Ugyan ezek az adatok sincsenek megerősítve, viszont az mégis sokatmondó, hogy Damaszkusz számos „megelőző intézkedést” tett. A közösségi médiában is sok szíriai számol be róla, hogy a kormányzat titkolni akarja a megbetegedéseket, mert jelenleg az egészségügy borzasztó állapotban van, és nem tudnák kordában tartani a kór terjedését – értékelte az adatok hitelességét Szalai Máté. A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója rámutatott arra is, elképzelhető, hogy az országba éppen a szövetséges iráni milíciák hurcolták be a koronavírust. Ennek azért lehet különös jelentősége, mert a szakértő éppen a hónap elején járt Szíriában, és már akkor is azt tapasztalta, hogy a lakosság hálás ugyan a perzsa állam segítségének, de szabadulna a külföldi erőktől.

Gurfán elmondása alapján maszkokból, fertőtlenítőkből náluk egyelőre nincs hiány. Elmaradt viszont a nagy felvásárlási roham a boltokban, minden kapható, az árak pedig hatóságilag szabályozottak. Akárcsak Európában, esténként az emberek erkélyükről „koncerteznek”, zseblámpákkal villognak egymásnak. A SANA állami hírügynökség képei is arról tanúskodnak, az emberek komolyan veszik a járványt, az utcák szinte teljesen kihaltak.

Gumikesztyűt húznak egy kerekesszékes férfira Kamisli városában
Fotó: Reuters

Ez viszont koránt sem jelenti azt, hogy a fegyverek is elhallgattak volna. A híradások szerint országszerte rendszeresek a kisebb-nagyobb támadások. A török–orosz tűzszüneti egyezmény ellenére az utolsó felkelők uralta tartományban, Idlibben sem szünetelnek a harcok: hol egy hidat robbantanak fel, hol tüzérségi csapást mérnek egymásra, máskor tűzpárbajba keverednek a szembenállók.

– A koronavírus megjelenése Idlibben katasztrofális következményekkel járna, hiszen a kis területen összezsúfolódott két-hárommillió civil között a fertőzés nagyon gyorsan tudna terjedni – figyelmeztetett Szalai Máté. A szakértő úgy tudja, a tartományban is készülnek a járványra, az al-Kaidához is kötődő csoportok által is támogatott helyi „kormány” tett megelőző intézkedéseket, és elvileg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is segítséget nyújt a területen. – Kérdéses, hogy ez elegendő lesz-e a vírus megállításához, főleg miután a harcok nem álltak le, csak intenzitásuk hullámzik napról-napra – vetette fel. A kutató emlékeztetett, hogy az itt élőknek menekülni sincs hova, hiszen a területről nem lehet kijutni, Törökország – egyelőre – lezárta határait.

Óvintézkedéseket vezettek be, de az alapvető felszereléseknek is híján vannak, nincsenek lélegeztetőgépeik, az elkülönítéshez szükséges steril eszközeik, az azonosításhoz nélkülözhetetlen laboratóriumaik – ismerték el a lapunkhoz eljuttatott felhívásban az észak-szíriai kurdok is. A részben autonóm Rozsava arra figyelmeztetett, hogy különösen a menekülteknek lehet kockázatos a járvány, ezért az ENSZ, a WHO, az Európai Unió és más nemzetközi szervezetek segítségét kérték.