Vlagyimir Putyin legfelső szintű közvetlen orosz-török párbeszédet javasol

Erdoğannal tartott találkozóján az orosz elnök reményét fejezte ki, hogy az idlíbi helyzet nem rombolja le Moszkva és Ankara viszonyát, amelyet mindkét fél fontosnak tart.

A moszkvai találkozó után tovább erősödhetnek az orosz-török kapcsolatok Fotó: MICHAEL KLIMENTYEV / SPUTNIK / KREMLIN POOL / POOL Forrás: MTI

A legfelső szinten van szükség párbeszédre Oroszország és Törökország között a szíriai Idlíb tartománybeli helyzet kiéleződése miatt – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor csütörtökön a Kremlben fogadta török hivatali partnerét, Recep Tayyip Erdoğant.

Putyin reményét fejezte ki, hogy az idlíbi helyzet nem rombolja le Moszkva és Ankara viszonyát, amelyet mindkét fél fontosnak tart. Az orosz elnök együttérzéséről biztosította vendégét a február 27-én Idlíbben életüket vesztett török katonák halála miatt, és azt hangoztatta, hogy a szíriai kormányhadseregnek nem volt tudomása a hollétükről.

Erdoğan azt mondta, bízik benne, hogy az egész térség számára fontos moszkvai megbeszélés hozzájárul a feszültség enyhítéséhez Idlíbben. Szavai szerint a török-orosz kapcsolatok a csúcsra értek. A legfontosabb közös feladatnak nevezte a viszony további erősítését. Utalt rá, hogy a mostani kétoldalú csúcstalálkozónak Törökországban kellett létrejönnie, de az orosz alkotmánymódosítási folyamat miatt elfogadta a Moszkvába szóló meghívást.

A találkozót megelőzően Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az mondta, hogy a felek a várakozások szerint megpróbálnak egységes értelmezésre jutni a válság okaival és következményeivel, valamint azzal kapcsolatban, hogy milyen közös lépésekre van szükség a válság megszüntetésére. Korábban Peszkov értésre adta, hogy Moszkva korábbi álláspontja változatlan maradt.

A moszkvai találkozó után tovább erősödhetnek az orosz-török kapcsolatok
Fotó: MTI

Oroszország szerint az idlíbi helyzetet a Putyin és Erdoğan részvételével Szocsiban tartott tárgyalások eredményeként 2018. szeptember 17-én aláírt orosz-török memorandum alapján kell rendezni. Ennek értelmében Idlíbben 2018. október 15-ig létre kellett volna hozni egy 15-20 kilométer széles demilitarizált övezetet, Ankarának pedig el kellett volna különítenie az ENSZ által hivatalosan terroristaként nyilvántartott csoportokat a kormányellenes erőktől, és szavatolnia kellett volna a nehézfegyverek visszavonását. Moszkva az elmúlt napokban többször is hibáztatta Törökországot azt állítva, hogy nem teljesítette vállalásait.

Idlíb a Bassár el-Aszad szíriai elnök ellen harcoló felkelők utolsó bástyája, korábban ide szállították át családostól azokat a fegyvereseket, akik a Szíria más területein elszenvedett katonai vereség ellenére sem voltak hajlandóak tárgyalásokba bocsátkozni a damaszkuszi kormánnyal. A tartományt több dzsihadista szervezet, illetve a török támogatást élvező, mérsékeltnek mondott lázadócsoportok tartják ellenőrzésük alatt.

A szíriai kormányerők tavaly áprilisban indítottak offenzívát az északnyugati országrész ellen orosz támogatással, előrenyomulásuk december közepén vett új lendületet. Februárban a szíriai kormánycsapatok közvetlenül a török hadsereggel is összecsaptak, a harcok többtucatnyi török katona életét követelték, ami még inkább kiélezte az Ankara és Damaszkusz közötti amúgy is ellenséges viszonyt.