Sokáig eltart még a karantén

Több száz koronavírustesztet végeznek el naponta a Fülöp-szigeteken: a manilai kormány ebben látja a kiutat a délkelet-ázsiai országban egyre jobban elhatalmasodó járvánnyal szemben. Ott élő magyar interjúalanyunk Rodrigo Duterte elnök politikájáról és a manilai vesztegzár kaotikus első napjáról is beszélt lapunknak.

Egészségügyiek a főváros nyomornegyedében. A vizsgálatokban látják a kiutat Fotó: Eloisa Lopez Forrás: Reuters

Egy hónappal ezelőtt, március 15-én szinte egyik percről a másikra bénult meg a Fülöp-szigetek fővárosa, Manila, miután Rodrigo Duterte elnök négyhetes vesztegzár felállításáról döntött. Akkor még csak 187 regisztrált eset volt a délkelet-ázsiai országban, a kormány azonban már tudhatta, hogy a koronavírus elszabadult. Jelenleg 5500 fölött van a megbetegedések száma.

Az esetek többségét Manilában regisztrálták, a 15 milliós metropolisz azonban nem volt felkészülve a vesztegzárra. – Amikor délután végeztem a munkával, gyakorlatilag leállt a tömegközlekedés – mondta lapunknak egy Manilában élő magyar férfi. Gál István tíz éve költözött a Fülöp-szigetek fővárosába, ahol – mint fogalmaz – egyébként is gyenge pont a tömegközlekedés, amely a túlzsúfoltság miatt a betegség terjedésében is gócponttá válhatott. – A tömeg az utcán vonult, az emberek az autók között is gyalogoltak – emlékszik vissza honfitársunk. Végül felkapaszkodott egy zsúfolásig megtelt buszra, azzal tudott haladni pár megállót. – Közel négy óra alatt értem haza – teszi hozzá Gál István.

A kezdeti káoszt gyors alkalmazkodás követte. Manilában is átálltak az irodák az otthoni munkavégzésre, és interjúalanyunk szerint az egyébként is békés természetű, közvetlen Fülöp-szigeteki emberek elfogadták az új rendszert. Fontos szerepet kaptak a helyi közösségek, számos alulról szerveződő mozgalom látta el a rászorultak, a szegények élelmezését. A többségében magánkézben álló, ezáltal nagyobb szabadságot élvező egészségügyi ellátórendszer is viszonylag gyorsan reagált.

A válsághelyzet persze nem zajlott konfliktus nélkül. Április elején a manilai Quezon városrészben egyesek a szigorú kijárási korlátozások ellenére az utcára vonultak. A tömeg az ígért élelemellátást követelte, erre válaszul Duterte megüzente, hogy térjenek vissza otthonukba, különben tűzparancsot ad a fegyveres erőknek. „Ne bántsátok az egészségügyi dolgozókat és az orvosokat, mert az súlyos bűntett. Megparancsoltam a rendőrségnek és a hadseregnek, hogy ha bárki bajt okoz, lőjék le!” – fogalmazott az elnök. Gál István szerint bár a kijelentés bejárta a nemzetközi sajtót, semmi meglepő nem volt Duterte szavaiban. – Valójában tőle szokatlan módon teret engedett az egészségügyi szakembereknek a járvány rendezésében – mondta Gál István.

Egészségügyiek a főváros nyomornegyedében. A vizsgálatokban látják a kiutat
Fotó: Reuters

Az ország nincs még túl a járvány nehezén. A megbetegedések száma naponta 200-300-zal gyarapszik, s eddig több mint 350 ember halt meg. Március elején a nemzetközi sajtó arról írt, hogy a 107 millió lakosú ország mindössze kétezer mintavételes vírusteszttel indul a járvány elleni háborúba, azóta azonban Manila lépett. A héten a kormány tömeges szűrést indított, naponta 232, szájüregből történő mintavételes tesztet, vagyis egy hét alatt 1624 vizsgálatot végeznek el.

– Amíg nem végzünk célzott vizsgálatokat, nem jutunk ki a karanténból – mondta a bejelentéssel kapcsolatban a koronavírus elleni válságcsapat vezetője, Carlito Galvez tábornok. A nyilatkozat pár nappal azt követően hangzott el, hogy a múlt héten Duterte április 30-ig meghosszabbította a Manilát övező vesztegzárat. Közben a törvényhozásban egyre több szenátor sürgeti, hogy a kormány addig ne is enyhítse a kijárási korlátozásokat, amíg nincs egyértelmű jele annak, hogy a járvány kontroll alatt tartható.