Jól működött a Magyarország által választott struktúra

Hazánk az uniós tagállamok között elsőként fogja megszüntetni a különleges jogrendet – fogalmazott Varga Judit.

„Szívesen elmagyarázom bárkinek a koronavírus-törvényt” Fotó: Kurucz Árpád

Magyarország sikeresen zárta le a koronavírus elleni védekezés első szakaszát, amelyet követően az uniós tagállamok között elsőként fogja megszüntetni a különleges jogrendet – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter az EUObserver című brüsszeli hírportálon csütörtökön megjelent írásában.

„Mindezidáig sikerült megelőznünk, hogy a járvány hazánkban is olyan tragikus méreteket öltsön, mint más uniós tagállamokban. Ez annak köszönhető, hogy a magyar kormány kellő időben meghozta a szükséges intézkedéseket, valamint számíthatott a magyar állampolgárok áldozatvállalására és fegyelmezettségére”

– fogalmazott a miniszter.

A rendkívüli irányítás Magyarország által választott struktúrája betöltötte a funkcióját, és jól működött. A veszélyhelyzet jogi keretet biztosított a gyors és eredményes döntések elfogadásához. Kihirdetése nélkül a szükséges intézkedések egyikét sem lehetett volna kellő időben meghozni, és az emberek életét védő intézkedések egy részét egyáltalán nem lehetett volna elfogadni – húzta alá.

Varga Judit kiemelte, hogy a veszélyhelyzetet meghosszabbító törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvénytervezet benyújtásával mindenki számára egyértelműnek kell lennie, hogy a hozott intézkedések nemcsak szükségesek, arányosak és sikeresek, hanem átmeneti jellegűek is.

A járványhelyzet stabilizálódásával a védekezés új szakaszába lépett, ezért a kormány május 26-án benyújtotta az Országgyűlésnek a veszélyhelyzet megszüntetéséről és a március 30-án elfogadott törvény hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatot

– közölte.

Varga Judit arra emlékeztetett, hogy a veszélyhelyzet kihirdetésével kapcsolatban Magyarországgal szemben hónapok óta példátlan, összehangolt politikai kampány és hisztériakeltés zajlott. A magyar kormányt a járvány elleni küzdelem legnehezebb időszakában támadták, és a támadások megkérdőjelezték a megtett intézkedéseket, valamint aláásták döntései legitimációját. A magyar Országgyűlés berekesztéséről szóló álhír vírusként terjedt, és még az Országgyűlés elnöke sem tudta meggyőzni ennek ellenkezőjéről a nyugati véleményformálókat. Hirtelen Magyarországon kerültek veszélybe az emberi jogok és nem azokban az országokban, ahol felfüggesztették az Emberi Jogok Európai Egyezményének alkalmazását.

„Érdekes módon az alkotmányban szabályozott különleges jogrend szerinti magyar veszélyhelyzetet állították be alkotmányos kereteken kívüli helyzetként, nem pedig az egyes tagállamok által speciális jogalkotás vagy alkotmányos barkácsolás során elfogadott, hirtelen támadt ötlet alapján hozott megoldásokat” – fogalmazott a tárcavezető.

A Magyarországon bevezetett rendkívüli intézkedések európai összehasonlításban egyáltalán nem egyediek, kivéve, hogy egyedül ezek az intézkedések biztosítanak az alkotmányos keretekhez képest további előjogokat a parlamentnek – mondta.

„Annak ellenére, hogy az Európai Bizottság nem késlekedett hangot adni a Magyarországgal kapcsolatos különös aggodalmainak, még mindig nem tette közzé az oly sokszor megígért saját összehasonlító elemzését, amely lehetővé tenné, hogy ismereteinket tisztességes és nyílt alkotmányos párbeszéd keretében oszthassuk meg egymással”

– emelte ki.

A miniszter írásában Sir Elton John egyik dalának szövegét idézte:

„mit mondok majd, amikor ennek az egésznek vége lesz?”

„Igencsak releváns kérdés ez most mindenki számára, aki a magyar kormány kivételes intézkedéseit kritizálta. Egy ideális világban Magyarország elvárhatná a bocsánatkérést. De mindannyian tudjuk, hogy a bocsánat a legnehezebb szó” – tette hozzá Varga Judit.