Kettős nyomás alá került Hongkong

Hongkongot bünteti Donald Trump, amiért Peking egy új törvénnyel szűkítené a dél-kínai város autonómiáját. A gazdasági nyomásgyakorlás az amerikai cégeknek is árt, elemzők szerint ugyanakkor hosszú távon sokat árthat a szabad kereskedelméről ismert városnak.

Fájó ponton vette célba Washington, a Peking párti hongkongi kormányt: az Egyesült Államok elvenné a Kínához tartozó, ám széleskörű autonómiát élvező várostól a különleges státusza miatt számára biztosított kereskedelmi engedményeket. A kínai parlament, az Országos Népi Gyűlés csütörtökön hagyta jóvá azt a nemzetbiztonsági törvényt, ami a kritikusok szerint nagyban korlátozná a nyitott gazdaságáról, nyugati üzleti környezetéről ismert városnak garantált önállóságot.

Erre válaszul Donald Trump amerikai elnök pénteken bejelentette, a terület autonómiájára vonatkozó kínai jogsértés miatt visszavonja Hongkong különleges kereskedelmi státusát. Trump a Fehér Ház Rózsakertjében tett nyilatkozatában közölte, Kína megsértette a Hongkongra vonatkozó brit-kínai kétoldalú nyilatkozatban foglaltakat, amelyek a többi között kötelezik Pekinget Hongkong autonómiájának tiszteletben tartására. Hangsúlyozta: az egész világ számára tragédia a Hongkongban bevezetendő kínai nemzetbiztonsági törvény.

Trump egyben azt is bejelentette, hogy az amerikai kormányzat felfüggeszti kínai állampolgárok amerikai beutazásának engedélyezését, mert – mint fogalmazott – lehetséges biztonsági kockázatot jelentenek az Egyesült Államok számára.

A hongkongi kormány reagált is a történtekre, szerintük ugyanakkor a város gazdaságában nem fog mély nyomot hagyni az amerikai döntés. – Hongkong önállóságát nem egy harmadik ország, hanem alaptörvényünk, illetve a szárazföldi Kína jogszabályai biztosítják. A Kereskedelmi Világszervezetben is ezeken az alapokon van önálló státuszunk – reagált Trump bejelentésére Paul Csan Mo-po, a város autonóm kormányának pénzügyminisztere.

A South China Morning Postnak nyilatkozó illetékesek szerint Trump bejelentésének nagyobb a füstje, mint a lángja, hiszen az Egyesült Államok csak kis részét teszi ki a város kereskedelmének. Ezt egyébként a hivatalos adatok is alátámasztják: az Egyesült Államok ugyanis csak a negyvenkettedik legfontosabb kereskedelmi partnere Hongkongnak, de a számok arról is árulkodnak, hogy a gazdasági kapcsolatok korlátozásával valójában az amerikai export fog rosszul járni. A két fél kereskedelmi mérlege ugyanis meredeken az Egyesült Államok felé billen, évente mintegy 31 milliárd dollár az amerikai többlet.

Közvetetten ugyanakkor lehet negatív hatása a washingtoni döntésnek. Peking ugyanis az innovatív iparágak, a kutatás-fejlesztés terén nagyobb szerepet szánna az autonóm városnak, az amerikai informatikai cégek jelenléte ezért a városnak is fontos. Amennyiben Trump beváltja az ígéretét, a megromlott kapcsolat várhatóan nem csak a kereskedelemre, de a beruházásokra is hatással lesz. Elemzők pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy mások is követhetik majd Washingtont, s ha a nemzetbiztonsági törvény elleni nemzetközi tiltakozás gazdasági nyomásgyakorlással párosul, Hongkong nehéz időszak előtt áll.