A Fülöp-szigeteken már ajtót nyitottak Kínának

Az Egyesült Államok repülőgép-hordozót vezényelt a konfliktusos Dél-kínai-tenger térségébe.

Gál István (Manila)
2020. 06. 15. 6:55
U.S. Navy aircraft carrier USS Ronald Reagan conducts military drills during Keen Sword at sea
Diplomáciai adu. Papíron a USS Ronald Reagan feladata a biztonságos hajózás biztosítása Fotó: Reuters
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tovább nő a feszültség a Dél-kínai-tengeren, miután kiderült, az Egyesült-Államok az akár kilencven harci gépet is szállítani képes, nukleáris meghajtású USS Ronald Reagan repülőgép-hordozó vezetésével kilenc hajóból álló flottát küld a térségbe.

Bár a hivatalos indoklás szerint a misszió célja a béke és a biztonságos hajózás biztosítása, egyes elemzők szerint valójában válaszlépésről van szó Kína tengeri területszerzésére.

A Dél-kínai-tenger felügyeletéért több mint egy évtizede folyik az egyelőre békés küzdelem. A stratégiailag és a világkereskedelem szempontjából fontos szállítási útvonal Kína nagyra törő új selyemút projektjének része, ami összekötné gyártósorait a nyugati piacokkal. Ennek megvalósítása érdekében eddig különösebb ellenállás nélkül foglalta el a szomszédos kisebb országok szigeteit, majd fejlesztette azokat katonai bázisokká. Ezzel szembement nemcsak az Egyesült Államok, de Japán, Ausztrália és az Egyesült Királyság érdekeivel is.

Diplomáciai adu. Papíron a USS Ronald Reagan feladata a biztonságos hajózás biztosítása
Fotó: Reuters

A békés rendezést szolgálta ugyan és mérföldkőnek számított a hágai Nemzetközi Bíróság 2016-os döntése, ami törvénytelennek ítélte Kína tevékenységét, de ezt éppen a keresetet benyújtó ország, a Fülöp-szigetek akkor megválasztott elnöke, Rodrigo Duterte tette félre. Az ő Peking-barát politikája a konfrontáció kerülésére és a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére helyezte a hangsúlyt, amit Kína sok milliárd dolláros hitelkeret megnyitásával köszönt meg.

Eddig a gazdasági ígéreteknek kevés valós eredménye volt, a kínai hadsereg viszont a Fülöp-szigetek fővárosától, Manilától alig pár száz tengeri mérföldre, filippínó területeken katonai bázisokat épített fel. Peking az elmúlt hónapokban hatékonyan használta ki, hogy a világ figyelmét lekötötte a koronavírus elleni védekezés, április végén pedig Kína kijelentette, hogy az illegálisan elfoglalt és átnevezett területek a dél-kínai Sansa város fennhatósága alá tartoznak.

Ennek a hírnek különös jelentőséget adott Panfilo Lacson filippínó szenátor kijelentése, miszerint hírszerzési forrásaik szerint akár több ezer kínai katona is tartózkodhat már Manilában.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.