Nem született megállapodás

Ahogyan arra számítani is lehetett, megállapodás nélkül ért véget az uniós állam- és kormányfők pénteki csúcstalálkozója, amelynek fő témája a többéves keretköltségvetés, illetve a koronavírus-járvány miatti helyreállítási alap volt. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke mindenesetre nem nevezte hiábavalónak a több mint négyórás megbeszélést. Mint Brüsszelben újságíróknak elmondta, most, hogy már valamennyi tagállam álláspontja ismert, megkezdődhet az igazi alkufolyamat a huszonhetek között.

– Július közepén megpróbálunk személyesen is találkozni – jelentette be, hozzátéve, a nyári szünet előtti, feltehetően utolsó találkozóra már konkrét javaslattal áll elő mindenki a számára elfogadható újraindítási csomagról. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szintén optimistán nyilatkozott, és egyetértésről beszélt számos kérdésben. Ezek között említette, hogy mindenki tisztában van a gazdaság állapotának súlyosságával, a legtöbbek pedig egyetértenek azzal is, hogy mielőbb tető alá kell hozni az újjáépülést lehetővé tévő pénzügyi csomagot. Árulkodó ugyanakkor, hogy az elnöknő szavai szerint a tagországok sem a csomag méretében, sem a hitelek és vissza nem térítendő támogatások arányában, sem pedig a leendő költségvetés saját forrásainak kérdésében nem értenek egyet. Von der Leyen szerint ugyanígy vitatott a költségvetési visszatérítések meglévő rendszere is.

A Magyar Nemzet is beszámolt róla, hogy a német politikus vezette Európai Bizottság pár hete hirdette meg ambiciózus, 1850 milliárd eurót kitevő újjáépítési programját. Ebből 1100 milliárd a hétéves büdzsé, 750 milliárd pedig a járvány hatásainak kezelését célzó, vissza nem térítendő támogatásokból és hitelekből álló alap, amely az Új generáció nevet viseli. Ez utóbbi fő kedvezményezettjei Olaszország és Spanyolország lennének – két olyan tagállam, amelyben több tízezer ember halt meg koronavírusban. Magyarországnak a bizottság előzetes számai szerint 8,1 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 6,9 milliárd euró hitel állna rendelkezésére az alapból. Orbán Viktor miniszterelnök ezzel kapcsolatban nemrég abszurdnak nevezte, hogy a hazánknál gazdagabb országok több pénzt kapjanak a programból. Mint azt a csúcstalálkozót megelőzően elmondta, Magyarország egy tisztességes helyreállítási csomag kialakításában érdekelt.

A Magyar Nemzet szintén írt róla, hogy a „fukarként” emlegetett északi tagállamok, valamint Belgium és Írország is fenntartásokat fűztek a javaslathoz.

– Nem a meghirdetett rendszer, sokkal inkább a számok kapták a kritikát – összegezte a csúcstalálkozó eredményeit Angela Merkel pénteken Berlinben. A kancellár is említést tett rá, hogy megannyi tagállam bírálta a bizottság azon számítását is, miszerint a pénzek egy részét a 2015 és 2019 közötti bruttó nemzeti termék (GNI), valamint a munkanélküliségi ráták alakulása alapján osztanák szét. Német sajtóértesülések szerint még Merkel sincsen elragadtatva az ötlettől, hogy ezek a járványt megelőző adatok jelentsék a viszonyítási pontot.

A pénteki csúcstalálkozó kézzelfogható eredménye viszont, hogy Michel tudatta az állam- és kormányfőkkel: Nagy-Britannia nem kívánja meghosszabbítani a brexithez kapcsolódó átmeneti időszakot, így a britek megállapodással vagy anélkül, de az év végén befejezik a jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalásaikat az EU-val.