Szembeszegült a George Floyd halála nyomán Amerikában kialakult rendőrellenes hangulattal Donald Trump, aki jelezte: nem gyengíteni, hanem erősíteni kell a rendfenntartókat. – Nem vonunk el forrásokat a rendőrségtől. Épphogy más utat járunk. Biztosítjuk, hogy a rendőreink tökéletesen képzettek legyenek és a legjobb legyen a felszerelésük – mondta az elnök egy dallasi rendfenntartókkal közös rendezvényen, bejelentve: rendeletet készítenek elő erről a Fehér Házban. Hozzátette, ez országszerte arra ösztönzi majd a rendőrkapitányságokat, hogy az erő alkalmazásakor a legkorszerűbb normáknak feleljenek meg, illetve a rendőrök szociális munkásokkal is együttműködjenek.
Az Egyesült Államokban harmadik hete tart a tüntetéshullám azt követően, hogy egy rendőr intézkedés során Minneapolisban meghalt George Floyd, egy fekete férfi, miután egy Derek Chauvin nevű rendőr csaknem kilenc percig térdelt a nyakán. A Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) jelszavára épülő tüntetéseken jórészt a rendőri erőszakkal szemben tiltakoznak, de rendfenntartókat is érnek inzultusok, így a minap főbe lőttek egy kaliforniai seriffhelyettest. Kevesebb mint öt hónappal az elnökválasztás előtt Trump számára is sürgető lett, hogy lépjen a demokratáknak a rendfenntartást érintő kongresszusi reformjavaslataira. Ahogyan arra is, hogy liberális vezetésű nagyvárosokban, New Yorkban vagy Los Angelesben jelentősen megkurtítanák a rendőrség költségvetését, Minneapolisban pedig fel is oszlatnák, majd újraszerveznék a testületet. Egy friss felmérés szerint az amerikaiak 82 százaléka betiltaná a rendőri kényszerintézkedésként a küzdősportokból is ismert fojtófogást, 83 százalékuk pedig felszámolná a faji profilírozást, vagyis azt, hogy a gyanúsítás alapja a bőrszín lehessen, miután a bűncselekmények jelentős hányadát színesbőrűek követik el. Tízből kilenc megkérdezett előírná a szövetségi rendőröknek, hogy viseljenek testkamerát, ahogyan azt is, hogy független vizsgálatot folytassanak le, ha egy kapitánysággal szemben vádak merülnek fel. Számos republikánus szavazó is támogatja e változásokat, miközben Joe Biden, Trump várható demokrata párti választási ellenfele igyekszik meglovagolni a hangulatot. Az ABC News hírcsatorna pénteki elemzése azonban rámutat, hogy míg Biden régebben, még szenátorként azt tartotta, hogy minél több rendőrt kell az utcára küldeni, ma már a „közösségi rendfenntartásban” hisz. Ez arra épül, hogy az eredményes bűnüldözés kulcsa a társadalmi környezettel való jó kapcsolat, így a rendőrség összetételének tükröznie kell az adott közösség etnikai arányait.
A támaszpontok elnevezésén csatáznak
Ellentét alakult ki a republikánus többségű szenátus és az elnök között, miután a felsőház illetékes bizottsága – a védelmi költségvetési törvény részeként – három évet adott a Pentagonnak, hogy átnevezze a katonai támaszpontokat, amelyek az amerikai polgárháború déli konföderációs tábornokainak emlékét is őrzik. A közhangulat George Floyd halála után fordult az egykori déli háborús hősök emléke ellen, sokan ugyanis a rabszolgatartással azonosítják a konföderációt. Donald Trump azt nyilatkozta, meg sem fontolja az átnevezéseket, noha a Pentagon előzőleg közölte, nyitott erre. A Fehér Ház azt is jelezte, az elnök megvétózza a törvényt, amennyiben beleveszik az átnevezéseket. Novemberben nemcsak Trump, de a szenátorok egyharmada is választás elé néz. Tíz támaszpontról van szó, mindegyikük déli szövetségi államban található. A virginai Fort Lee-t Robert E. Lee tábornokról, a legismertebb déli parancsnokról nevezték el, míg a legjelentősebb ilyen bázis a Budapestnél másfélszer nagyobb texasi Fort Hood, amely két páncélos hadosztálynak is otthont ad.
