A radikális baloldal a rend és biztonság ellen van

Az őszinte diskurzus helyett öngyilkos jellegű kampányt folytatnak a rendőrség ellen.

Az utóbbi évek magyarországi eseményeit tekintve már ismerhetünk példát a közrend, a magyar állam és társadalom békessége elleni provokatív akciókra, politikai indíttatású szervezkedésre. Ezek a közrend elleni támadási kísérletek a jogrendszer alapjait képező legfontosabb elvek, intézmények feltétlen érvényesülését voltak hivatottak akadályozni, ezáltal belpolitikai bizonytalanságot, akár alkotmányos válságot is előidézni – írja a Századvég.

A nyugati baloldal morális válságát, a keresztény alapú társadalmi erkölcsi rendet, sőt a közrendet nyíltan támadó erőkkel, lázító aktivista csoportokkal való szoros ideológiai rokonságát jól mutatják a büntetett előéletű George Floyd halála óta eltelt hetek eseményei kapcsán tanúsított magatartása. A viharos események hullámára Nyugat-Európában és némi késéssel Magyarországon is próbálnak ráülni a közéleti haszonlesők, akiknek provokatív akciói már régebb óta főleg a rendvédelem ellen irányultak, akár a Floyd-gyilkosság után, akár azt megelőzően.

A radikális baloldal anarchizmusba taszítja a nyugati civilizációt

Az amerikai és a nyugat-európai baloldal a társadalmi problémákról való őszinte diskurzus helyett permanens módon, öngyilkos jellegű kampányt folytat a rendőrség ellen. A nyugati baloldal demagógiája, veszélyes populizmusa most részben abban merül ki, hogy egyes polgármesterek jelentős költségvetési tételeket vonnának el a helyi (városi, települési) rendőrségektől, és azt szociális programokra irányítanák át.

Amerikában Joe Biden demokrata elnökjelölt is kihívás elé került, hiszen most kezelnie kell a Demokrata Párt szélsőbaloldali szárnyát is, és arról meggyőznie őket, hogy a rendőrségek feloszlatása abszurd, nem teljesíthető ötlet. Biden, egyes körökben meglepetést is okozva, bejelentette, hogy ő maga nem támogatja a költségvetési elvonásokat a rendőrségtől.

A radikális baloldali magyar párt, a Momentum Mozgalom egyik EP-képviselője, Donáth Anna a George Floyd-eset miatt is felbátorodva egészen addig ment, hogy azt állította: Magyarországon célponttá váltak a romák, ezért – szerinte – fel kell emelni a hangot és ki kell állni a cigányság mellett. Donáth szerint egyes kormányok politikai hisztériát keltenek, kirekesztően, bűnbakká téve a romákat. Ő az a politikus, aki 2019. december 13-án a Kossuth téren tartott tüntetésen este tíz órakor meggyújtott egy füstgyertyát, és a rendőrsorfalnak hátat fordítva a magasba tartotta, provokálva a helyszínen lévő rendvédelmet. Később azt állította, hogy minden magyarázat nélkül tartották őt fogva egész éjjel, úgy, hogy még az ügyvédjével sem beszélhetett. A rendőrségi jelentésről is beszámolt a médiának, szerinte még az sem zárható ki, hogy az a bűne, hogy saját magát vetette a földre. Azért is felelőssé tette a magyar közigazgatást, hogy a panaszainak elbírálása „a törvényben meghatározott 35 nap helyett, több mint 50 napig tartott”.

Ugyancsak Donáth Anna az amerikai Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) jelszó mintájára bedobta a hazai köztudatba »A roma élet is számít« szlogent. Ennek egyik motivációja annak elhitetése, hogy a romákkal szemben (akár intézményesített, hatósági) rasszizmus uralkodik Magyarországon. Ehhez kapcsolódik a rendőrség, illetve a közrend elleni akciók motívuma, amely 2018 decembere – a parlamenti ellenzéki erőszak nyomán eszkalálódott eseményhullámok – óta érezhetően, fenyegetően jelen van a közéletben.

2018 decemberében, az Országgyűlés előtti Kossuth téren az egyre agresszívebb tüntetők provokálták a rendőröket, tojást és sörösdobozokat is dobálva a biztosítási feladatokra kivezényelt rendőrök felé. A rendőrparancsnok a beosztott állomány testi épségének védelme érdekében volt kénytelen elrendelni a védőfelszerelés használatát, ennek ellenére négy rendőr is megsérült az eseményen.

Amerikában a rendőrök nem akarnak konfrontálódni erőszakos bűnözőkkel, ráadásul a balliberális médiában is gyorsan terjedő hírek szerint egyes amerikai városok rendőrállományától százával, ezrével akarnak leszerelni. A magyarországi helyzet egyelőre még nem tart itt, de könnyen fajulhatna a helyzet idáig is, mivel a nemzetközi baloldal láthatólag magáévá tette Saul Alinsky azon alapelvét, amely szerint „az egyetlen lehetséges eszköz” magától értetődően erkölcsösnek minősül – abban az esetben, ha „jó ügyet” szolgál. Alinsky szerint „ember csak tisztességes célokkal küzdhet a mocskosak ellen”, a különböző eszközök használata pedig megengedett.

A baloldal bármire képes akár annak árán is, hogy a remélt politika haszon eléréséhez alkalmazott eszközök révén feszültséget kelt, és megbontja a rendet a társadalomban, ami szélsőséges esetben akár polgárháborús állapotokhoz is vezethet, egy rendkívül felelőtlen – a hit, a nyugalom, a jó közérzet békés vizét antimorális hullámokkal csapdosó – politizálás kiteljesedése révén.

Feszültségkeltés és politikai zavarkeltés – a TASZ „Tiltakozz” webes platformja veszélyes a rend és biztonság szempontjából

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) nevű, magát emberi jogi jogvédőként meghatározó, külföldi magánszemélyek és alapítványok által jelentős részben támogatott civil szervezet „Tiltakozz” néven új webes platformot hívott idén életre annak érdekében, hogy a közéleti demonstrációk, tüntetések szervezőit és résztvevőit „jogaikról és kötelességeikről” tájékoztassa.

A tájékoztatás egyes pontokon igyekszik úgy ismertetni a hazai gyülekezési jog hatályos szabályozását, mintha az, illetve adott esetben a közreműködő hatóságok (például rendőrség) inkább nehezíteni próbálnák a tüntetni vágyók aktivitását, például a magánterületen tartandó demonstrációk kapcsán.

A TASZ anyagával a fő probléma az, hogy inkább feszültséget, politikai nyugtalanságot kíván szítani, és az ilyen tájékoztató anyagok (és hasonló kampányok) hosszú távon a társadalmi normarend sérüléséhez vezethetnek.