Megvonta az USA Hongkong különleges státusát

Az elnök felelősségre vonná Kínát az egykori brit gyarmat elleni agresszív tevékenysége miatt.

Washington, 2020. július 15. Donald Trump amerikai elnök sajtótájékoztatót tart a washingtoni Fehér Ház Rózsakertjében 2020. július 14-én. MTI/AP/Evan Vucci Fotó: Evan Vucci

Donald Trump amerikai elnök megvonta Hongkong különleges státusát, hogy állítása szerint felelősségre vonja Kínát az egykori brit gyarmat elleni agresszív tevékenysége, az új nemzetbiztonsági törvény elfogadása miatt. A továbbiakban Hongkongot Washington ugyanúgy kezeli, mint Kína többi részét. – Nincs több rendkívüli privilégium, különleges gazdasági bánásmód, és véget ért az érzékeny technológiák exportja – jelentette ki Trump az aláírást követő sajtótájékoztatón a távirati iroda szerint. Az új elnöki rendelet értelmében egyetlen olyan személy sem férhet hozzá amerikai tulajdonhoz, akinek köze van „a hongkongi demokratikus folyamatok vagy intézmények aláásásához”. A rendelet egyben utasította a tisztségviselőket, hogy töröljék el a Hongkongba irányuló exportra vonatkozó mentességeket, és vessenek véget a hongkongi útlevéllel rendelkezők különleges bánásmódjának. Újságírói kérdésre Trump közölte, nem áll szándékában, hogy tárgyaljon a kérdésről Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfővel.

Az amerikai elnök aláírta a Hongkong autonómiájáról szóló, korábban elfogadott törvényt is, amely büntetést helyez kilátásba az új nemzetbiztonsági törvényt betartó kínai tisztségviselőkkel és a velük üzletelő bankokkal szemben. Az Egyesült Államok azért bünteti Kínát, mert június 30-án életbe léptette a kifejezetten Hongkongra szabott jogszabályt. Ez tiltja a szakadár tevékenységet, a felforgatást, a terrorizmust, valamint a nemzetbiztonságot veszélyeztetve idegen államokkal vagy külső elemekkel való összejátszást. Egyes esetekben lehetővé teszi a gyanúsítottak kiadását is Kínának. Washington szerint a Peking által diktált törvény aláássa Hongkong szabadságjogait. Ezeket egy Peking és London között 1984-ben létrejött megállapodás biztosította volna a brit gyarmati uralom 1997-es megszűnése utáni időkre – emlékeztet a BBC.

A kínai külügyminisztérium nyilatkozatban elítélte és az ország belügyeibe való durva beavatkozásnak nevezte a legutóbbi amerikai büntető intézkedéseket, és megtorló lépéseket helyezett kilátásba amerikai magánszemélyek és intézmények ellen, mégpedig „Kína jogos érdekeinek védelmére” hivatkozva.

Elemzők szerint most a Hongkongban működő amerikai cégeken van a sor, hogy elgondolkozzanak, mit jelent számukra Trump rendelete. Hongkong jelentős újraexportáló központ, azaz tetemes mennyiségű áru áramlik harmadik országokból Hongkongon keresztül az Egyesült Államokba, kikerülve így a Kínára kivetett amerikai büntetővámokat. Most azonban, hogy megszűnt a városállam kedvezményes státusa, a harmadik országoknak – de főként Kínának – más közbülső állomást kell keresniük, ami érzékenyen érinti Hongkong kikötőit és logisztikai vállalatait is.

De elemzők is úgy vélik, az Egyesült Államok öngólt lőhet Hongkong különleges státusának megvonásával. Hivatalos adatok szerint tavaly 26,1 milliárd dollárral az amerikai–hongkongi export-import jelentette az Egyesült Államok kétoldalú árukereskedelmének legnagyobb bevételi forrását. A washingtoni külügyminisztérium szerint 85 ezer amerikai állampolgár élt a városban 2018-ban, és több mint 1300 amerikai vállalat tevékenykedett ott, köztük az USA csaknem minden nagyobb pénzügyi cége. A legutóbbi hongkongi fejlemények nemcsak a nemzetközi vállalatokat, hanem a külföldi médiát is elbizonytalanították. Ennek fényében a The New York Times most bejelentette, hongkongi irodája egy részét – a stáb harmadát jelentő online csapatot – jövőre Szöulba helyezi át, ugyanakkor a liberális világlap továbbra is jelen lesz a városállamban. Kiadójának szóvivője szerint a munkatársaiknak az utóbbi időben nehézségekbe ütközött a munkaengedélyük megszerzése.