Mennie kell Kínának Houstonból

Katasztrófavédelmi riasztással, halmokban égetett diplomáciai dokumentumokkal és ködösen indokolt kiutasítással vett újabb fordulatot a mélypontra taszított amerikai-kínai kapcsolat. Egy washingtoni döntés értelmében Pekingnek péntekig fel kell számolnia a Houstonban működő konzulátusát, közben a flotta a kínai partoknál gyakorlatozik.

Sosem jó előjel a nemzetközi kapcsolatokban, ha egy diplomáciai képviselethez szirénázó tűzoltó- és rendőrautók vonulnak ki. Ezt igazolja a houstoni kínai konzulátuson kedd este történt tűzeset is, ami egy páratlan diplomáciai botrány drámai fordulatának is betudható. Az amerikai Texas állam nagyvárosában azt követően riasztották a katasztrófavédelmet, hogy az erődítményszerű épület belsejéből lángok csaptak fel. A houstoni rendőség közleménye szerint már a riasztásban is elhangzott, hogy a tűz eredete a kínai konzulátus udvarán tömegével lángoló iratok, dokumentumok lehetnek.

A jelenet előzménye, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma a Houstonban állomásozó kínai főkonzulátus bezárására szólította fel a pekingi felet. Ennek teljesítésére ráadásul Washington szűkös határidőt szabott, az utasítás értelmében helyi idő szerint péntek délután 4 óráig minden tevékenységét fel kell függesztenie. Az amerikai külügyminisztérium a Fox News hírcsatornának elküldött közleményében azzal indokolta a döntést, hogy lépésükkel az amerikai szellemi tulajdont és a személyes adatok védelmét célozzák. A szűkszavú kommentáron túlmenően indokolt lehetett még az amerikai űrkutatási program védelme is, ugyanis a texasi városban található a NASA egyik, talán legfontosabb űrközpontja.

Peking tiltakozását fejezte ki a lépés miatt, Vang Ji (Wang Yi) külügyminiszter példátlan eszkalációnak minősítette az esetet. Szerinte az Egyesült Államok lépése a nemzetközi jogba ütközik, megsérti a két ország között érvényben lévő konzuli megállapodást. Peking ezért annak azonnali visszavonására szólított fel, ellenkező esetre pedig ellenlépéseket helyezett kilátásba. A kínai külügyi tárca szerint az elmúlt időszakban Washington lejárató kampányt folytat Kína ellen, amelynek részeként az Egyesült Államokban állomásozó kínai diplomatákat, valamint ott tanuló kínai diákokat zaklat. A Kínában állomásozó amerikai külképviseletek számukat és a diplomaták létszámát tekintve is jóval meghaladják az Egyesült Államokban működő kínai külképviseletekét, a pekingi amerikai nagykövetség pedig rendszeresen Kínát becsmérlő cikkeket oszt meg az internetes oldalán.

Különösen Donald Trump elnöksége alatt vált népszerűvé a külképviseletek vegzálása, 2017-ben a San Franciscóban működő orosz konzulátust, valamint két kereskedelmi irodát záratott be az amerikai külügy – igaz, azt megelőzően Moszkva súlyosan korlátozta a washingtoni diplomaták tevékenységét.

Összevont erők

Az Egyesült Államok, India, Ausztrália és Japán haditengerészete kezdett közös gyakorlatozásba a csendes- és az indiai-óceáni térségben. A négy ország roppant nagy erőt mozgat meg a nyílt vízi terület több pontján, ami egyértelmű üzenet a régió felett egyre nagyobb hatalmat szerző Peking számára. A Nikkei japán hírügynökség cikke szerint a Filippínó-tengeren a hadgyakorlat már vasárnap elkezdődött, ott az amerikai USS Ronald Reagan repülőgép-hordozó hajót az ausztrál és japán flotta kíséri. Hétfőn pedig az Indiai-óceánon a USS Nimitz hordozóhajó kezdte el a gyakorlatot az indiai partnerekkel. Arról lapunk is beszámolt, hogy az Egyesült Államok, történelmi méretű haditengerészeti erőt vezényelt a Kínával szomszédos térségbe. Július elején a vitatott Dél-kínai-tengerhez érkezett a flotta két repülőgép-hordozó hajója, melyek a kínai haditengerészettel egymástól látótávolságban gyakorlatoztak. Elemzők szerint különösen aggályos lehet Peking számára India és Ausztrália haditengerészeti együttműködése.