A homályos fogalmakra épülő szankciók az uniós jogba ütköznek

A jogbiztonság már önmagában tiltja egy olyan homályos fogalom bevezetését európai uniós kötelezettségként, mint a jogállamiság – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter a Die Welt című német napilapnak adott, pénteken megjelent interjúban.

Varga Judit igazságügyi miniszter. Forrás: MTI

Varga Judit hangsúlyozta: a jogállamiság nem egyértelmű, kézzelfogható norma, amelyet a mindennapi életben alkalmazni lehet, mert annak megsértését – amit szankcionálni lehetne –, nem lehet egyértelműen meghatározni.

– Működőképes rendszerhez egyértelmű normákra és definíciókra van szükség – tette hozzá.

Az uniós koronavírus-segélyre vonatkozó megállapodásnak azon pontjáról szólva, amely hangsúlyozza az uniós szerződés alapvető demokratikus értékekkel foglalkozó 2. cikkét, azt mondta: azt úgy értelmezik, hogy bármilyen új „költségvetési kondicionalitást” is hoznak létre, annak meg kell felelnie a szerződés 2. cikkében foglalt értékeknek és a belőlük fakadó jogelveknek.

– Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatában ilyen jogelvekként jelölték meg a jogbiztonságot, az arányosságot, a visszaható hatály tilalmát és a megkülönböztetés-mentességet – közölte Varga Judit.

A létrehozandó új költségvetési mechanizmusról elmondta: a kormányfők ősszel ismét találkoznak, hogy kidolgozzák a részleteket, megfogalmazzák az egyértelmű normákat, és meghatározzák, miként szankcionálhatják azok megsértését.

– Ehhez egyhangú döntés lesz szükséges. Minden bizonnyal beszélnek majd ennek kapcsán a 2. cikk szerinti alapvető értékekről, a demokráciáról, a jogállamiságról, az esélyegyenlőségről, amelyekkel minden tagállam egyetért – tette hozzá.

A miniszter szerint az EU-csúcson július 21-én elfogadott következtetésekkel végleg eldőlt, hogy ezekre a nehezen definiálható fogalmakra nem lehet szankciórendszert építeni.

– Lesz egy teljesen más, objektív kritériumrendszer a pénzügyi visszaélések megelőzésére – mondta, majd úgy fogalmazott: „ennek érdekében szorosan együttműködünk a háttérben a német barátainkkal, mert a mi érdekünk is az, hogy ez sikerüljön, és hogy a német soros elnökség is sikeres legyen.”

Kiemelte: mindig is azon a véleményen voltak, hogy a 7. cikk szerinti eljárások csak akkor indokoltak, ha a kérdéses állam figyelmen kívül hagyja az Európai Unió Bíróságának ítéleteit. – Magyarország mindig is betartotta ezeket az ítéleteket – közölte.

– Konkrét vádakat konkrét jogi rendelkezéseknek kell alátámasztaniuk – jelentette ki Varga Judit, megjegyezve, hogy már létezik egy nagyon kifinomult uniós követelmény- és kontrollrendszer, amely szabályozza a kohéziós alapok felhasználását és már lehetővé teszi a pénzeszközök megvonását.

Azt mondta: az Európai Bizottság éves jelentései szerint ez a rendszer hatékony.

– Ám ha valamiért ez mégsem lenne elég, akkor ezt a rendszert természetesen tovább lehet fejleszteni – mondta Varga Judit.

– A megoldás azonban nem olyan homályos fogalmak bevezetése, mint az „általános hiányosságok” az alapértékek betartásánál. Ez a kommunizmusra emlékeztet – jelentette ki a tárcavezető.

Arra a kérdésre, hogy „az EU olyan lenne, mint a Szovjetunió”, azt válaszolta: akkor is azért büntették az embereket, mert nem voltak „ideológiailag kellően tudatosak”, és nem azért, mert megsértettek egy törvényt.

Hangsúlyozta: a mi rendszerváltásunk egyik legnagyobb eredménye, hogy ma Magyarországon csak jogszabálysértés esetén lehet elítélni valakit. Az, ahogy most a jogállamisági viták folynak, erősen emlékeztet a rendszerváltás előtti időkre.

Egy felvetésre válaszolva arról beszélt, hogy előfordulhat, hogy az uniós helyreállítási csomag már az Európai Parlamentnél (EP) kudarcot vall. – A Covid–19 válság idején is az EP a probléma, nem pedig a megoldás része volt. Ahelyett, hogy a járványt kezelték volna, az EP-képviselők az egyes országok védelmi intézkedéseit támadták, főleg természetesen minket – mondta Varga Judit, hozzátéve, hogy az EP-ben még olyan álhírek is terjedtek, hogy az Országgyűlést felfüggesztették. – Kevés okunk van azt hinni, hogy a parlament felnő felelősségéhez és elfogadja a kormányfők történelmi megállapodását – jegyezte meg.

Varga Judit elmondta, hogy Angela Merkel német kancellár a brüsszeli csúcstalálkozón megígérte, mindent megtesz annak érdekében, hogy elősegítse a Magyarország ellen indított 7. cikk szerinti eljárás lezárását.

– Az ő szava elegendő számunkra. Ám természetesen egyedül nem tudja magát a folyamatot lezárni – tette hozzá a miniszter.