Boris Johnsonnál csak Thatchert szerették kevésbé a skótok

Egekbe szökött a skót szeparatisták népszerűsége a járványhelyzetben, így Boris Johnson brit miniszterelnök rákapcsolt a kampányra az angol–skót határ északi oldalán. A tét óriási: a friss felmérések szerint jövőre a Skót Nemzeti Párt elsöprő győzelmet arathat a skóciai parlamenti választásokon, ami megágyazhat az újabb függetlenségi népszavazásnak.

Leader of the Scottish National Party Nicola Sturgeon waves at a counting centre for Britain's general election in Glasgow, Britain, December 13, 2019. REUTERS/Russell Cheyne - RC23UD95HSX5 Fotó: Russell Cheyne

Egy hónapon belül a negyedik londoni kormánytagot küldte Skóciába pénteken Boris Johnson brit miniszterelnök, hogy elejét vegye az egyre erősödő elszakadási törekvéseknek. A brit sajtó szerint Johnson hetekkel ezelőtt konkrétan utasításba adta, hogy ezentúl minél több minisztert szeretne az angol–skót határ északi oldalán látni, miután az edinburgi kormányt vezető nacionalista és elszakadáspárti Skót Nemzeti Párt (SNP) népszerűségi mutatói az egekbe szöktek a koronavírus-válság sikeres helyi kezelése miatt.

A friss felmérések szerint a jövőre esedékes skóciai választásokon az SNP a 127 fős parlamentben 74 mandátum megszerzésére esélyes – ez tizenhárommal több a mostani képviselői számuknál, és igencsak kényelmes parlamenti többséget jelentene.

A nacionalisták sikerével párhuzamosan a nyár elején már 54 százalékra, ezzel rekordtámogatottságúra mérték azok arányát, akik Skóciának az Egyesült Királyságtól való függetlenségét támogatják. Ráadásul Nicola Sturgeon skót kormányfő is politikai karrierjének csúcsán van a maga több mint hatvanszázalékos népszerűségi mutatójával. Vele szemben Boris Johnson finoman szólva sem rendelkezik népes skót rajongótáborral: a héten egy skót hírműsorban Margaret Thatcheréhez hasonlították a brit miniszterelnök helyi megítélését. (A skót nehézipar szenvedett a Vaslady kormánya idején, akinek 2013-as halálakor utcai ünnepségeket is rendeztek Skócia-szerte – a szerk.)

Arról, hogy a skótok a járvány ellenére sem mondtak le az újabb elszakadási népszavazásról, Michael Russell, a Skót Nemzeti Párt alkotmányos ügyekért – a brexitért és a skót függetlenedésért – felelős minisztere beszélt lapunknak adott, június végi interjújában.

– Ugyanaz a B tervünk, mint az A. Megrendeznénk a függetlenségről szóló népszavazást. Bár a koronavírus kis halasztást jelent, a céljaink változatlanok.

Ahogy már említettem, elvégeztük a házi feladatot, így látjuk a brexit és a vírus jelentette kettős csapás következményeit – mondta a skót politikus a Magyar Nemzetnek, egyúttal visszautasítva a londoni vádakat, miszerint Skócia különutas járványügyi ténykedése végig a szeparatista szavazóknak szólt.

Egyébként Rishi Sunak brit pénzügyminiszter pénteki skóciai útja épp azt hivatott bizonyítani, hogy London anyagi segítsége nélkül Edinburgh semmire sem menne a válsághelyzetben.

A fiatal tárcavezető emlékeztetett rá, a központi hatalom ez idáig több mint kétmilliárd fonttal támogatta a skót vállalatokat és több mint hatmilliárd fontot juttatott a Sturgeon-kormány válságkezelési terveire.

A sajtó mégis inkább elhibázottnak nevezte Sunak „kiküldetését”, ugyanis a bankárból lett politikus a hírek szerint nem éppen unionista: a Financial Times szerint egykor azt találta mondani, hogy pénzügyi értelemben semmi értelme a királyság fenntartásának. Sunak helyreigazítást kért a neves laptól, azt ugyanakkor a skótok örömére nem tudja tagadni: egy 2017-es nyilatkozatban értelmetlennek nevezte az újabb függetlenségi referendum blokkolására tett londoni kísérleteket.

A 2014-es, Skócia elszakadásáról szóló népszavazáson a skótok 55 százaléka szavazott az alkotmányos struktúra fenntartására. Példátlan módon II. Erzsébet királynő is megszólalt a népszavazást megelőzően és megfontolt döntést kért skót alattvalóitól.