Hadihajót, harci repülőt küld Macron a Földközi-tengerre

Párizs megerősíti katonai jelenlétét a Földközi-tenger keleti felében a görög–török viták miatt.

A konfliktusok helyett a járvány elleni küzdelemre összpontosítanak Fotó: MTI/AP/Ludovic Marin

Franciaország megerősíti katonai jelenlétét a Földközi-tenger keleti felében, mivel folyamatosan nő a feszültség Görögország és Törökország között felségterületi viták miatt. Ezeket Ankara élénkülő kőolaj- és földgázkutatási tevékenysége tüzeli a Törökország partjainál fekvő kis görög szigetek és Ciprus közelében. Emmanuel Macron francia elnök aggasztónak nevezte a helyzetet, és egyoldalú kutatásai abbahagyására szólította fel Törökországot, valamint békés tárgyalásokat sürgetett a két NATO-tagállam között.

– Úgy döntöttem, hogy a napokban átmenetileg megerősítem a francia katonai jelenlétet a kelet-mediterrán térségben – közölte az elnök szerdai Twitter-üzenetében.

Csütörtökön a párizsi védelmi minisztérium azt közölte, hogy két Rafale típusú harci repülőgépet és egy hadihajót küld a térségbe. Ugyancsak csütörtökön tartott közös hadgyakorlatot a francia és a görög haditengerészet Kréta partjainál. Egyidejűleg Recep Tayyip Erdoğan török államfő kijelentette, Ankara is a békés megoldásban érdekelt.

Az új, mérgesedő görög–török vitát a térség tengerfenéki energiaforrásai kiaknázásáért folytatott verseny gerjesztette. Ez értelemszerűen összefüggésben áll azzal, hogy a két ország nem tud megegyezni egymás kontinentális talapzatának, azaz a gazdasági felségterület kiterjedéséről: mindketten maguknak követelik a lelőhelyeket. Különösen érinti ez a török partok közvetlen közelében húzódó apró görög szigeteket, de hasonló vita dúl Törökország, Ciprus és Izrael között is.

Az Athén és Ankara közti nézeteltérés legutóbb ezen a héten lángolt fel, amikor az Oruç Reis török kutatóhajó – hadihajók kíséretében – megjelent a török partoktól mindössze két, a görög partoktól viszont 570 kilométernyire fekvő görög Kasztelórizo sziget partjainál.

Kasztelórizo szigetét a második világháborút lezáró 1947-es párizsi békeszerződés ítélte Görögországnak. Athén szintén küldött hadihajókat a térségbe. Macron – aki amúgy is haragszik Törökországra a líbiai konfliktusba való beavatkozása miatt – a múlt hónapban Ankara elleni szankciókra szólította fel az Európai Uniót, amiért a törökök megsértették Görögország és Ciprus szuverenitását. Az Oruç Reis csütörtökön ismét eltávolodott a görög felségvizektől.

Nikosz Dendiasz görög külügyminiszter egyébként a tervek szerint Izraelbe utazik a lelőhelyek kiaknázásának ügyében, majd pénteken részt vesz Bécsben az EU külügyminisztereinek rendkívüli találkozóján, ahol a görög–török vita is terítékre kerül a libanoni és a belarusz helyzet megtárgyalása mellett.