Hatszáz történelmi épület rongálódott meg a bejrúti robbanásban

A libanoni fővárosban 601 történelmi épület rongálódott meg az augusztus 4-i hatalmas robbanásban, közülük 70 összedőlhet, ha nem állítják helyre őket gyorsan – jelentette a libanoni nemzeti hírügynökség.

A painting hangs on the wall of a heavily damaged room in the Sursock Palace after the explosion in the seaport of Beirut, Lebanon, Saturday, Aug. 8, 2020. The level of destruction from the massive explosion at Beirut's port last week is ten times worse than what 15 years of civil war did. (AP Photo/Felipe Dana) Fotó: Felipe Dana

Abbasz Murtada kulturális és mezőgazdasági miniszter azt ígérte szerdán, mindent meg fognak tenni a Bejrút hagyományos építészetét tükröző épületek helyreállítására és megőrzésére. A miniszter felszólította az ingatlanfejlesztőket, hogy ne vegyék meg a kulturális örökség részét képező épületeket, és ne emeljenek a helyükön modern épületeket. A város és kultúrája történetének megóvására buzdította a bejrútiakat.

A Bejrút bulinegyedének számító Gemmayze és a Mar Mikhael városrészekben lévő, többségében hagyományos épület jó része részben vagy egészében elpusztult. Bejrútban az a szóbeszéd járja, hogy a tulajdonosok igyekeznek eladni ingatlanfejlesztőknek a megrongálódott történelmi épületeket, hogy azok modern ingatlanokat húzzanak fel a helyükön. Az AFP hírügynökség egy korábbi jelentése szerint a bejrúti kikötőben történt múlt heti robbanás gyakorlatilag a kegyelemdöfés volt a hagyományos építészeti megoldásokat őrző – a Bejrútra jellemző, három boltíves ablakokkal díszített – történelmi épületek némelyike számára.

Egy 18. századi palotában, amelyet a vagyonos Sursock család építtetett, Libanonnál idősebb régiségek vesztek oda a robbanásban. A márvány oszlopsorral díszített nemesi rezidencia ajtajai kiszakadtak a helyükről, a több mint 200 éves színes üvegablakok szilánkokra törtek. A robbanás a szomszédos Sursock Múzeumot, a modern és kortárs művészet egy lenyűgöző gyűjteményét őrző kulturális központot sem kímélte. A mindössze néhány hónappal ezelőtt még egy egyedülálló Picasso-kiállításnak otthont adó épület udvarán zacskókban állnak a törmelékek, a híres festett üvegablakok helyén lyukak tátonganak. Az 1912-ben épült palotát csaknem 50 évvel később alakították múzeummá, tulajdonosa, a műgyűjtő Nicholas Sursock akaratának megfelelően.

Az intézmény szóvivője szerint a robbanásban 20-30 műtárgy sérült meg, döntően az üvegszilánkok miatt. Köztük van a gyűjtemény egyik központi darabja, a műgyűjtő portréja, amelyet Kees van Dongen holland festő készített. Az épület szerkezete ép maradt. A helyreállítási munkálatok azonban így is több mint egy évet vehetnek igénybe és a költségek több millió dollárra fognak rúgni. Mindezek mellett valóságos csoda, hogy az ókori görög, római és föníciai szobrokat, valamint egyéb műtárgyakat őrző libanoni Nemzeti Múzeumnak csupán a külső homlokzata sérült meg.