Trump nyert a legtöbbet Izrael és Abu-Dzabi kiegyezésével

Miközben a nyugati államok többsége nagy előrelépésként tekint az Egyesült Arab Emírségek és Izrael döntésére, miszerint a két ország diplomáciai kapcsolatot létesít egymással, néhány muszlim ország történelmi hibának, illetve a palesztinok elárulásának bélyegezte Abu-Dzabi lépését. De ki nyert a legtöbbet az arab-izraeli kapcsolatok újabb mérföldkőjével? Elemzők szerint elsősorban Donald Trump, akinek most van mit felmutatnia az amerikai elnökválasztás előtt.

Egyiptom és Jordánia után az Egyesült Arab Emírségek lesz a harmadik arab ország, amely diplomáciai kapcsolatot létesít Izraellel, a megállapodást bejelentő Donald Trump részéről történelminek minősített lépéssel pedig Abu-Dzabi jelentősen hozzájárul a zsidó állam legitimitásának megerősítéséhez. A megállapodást üdvözölte a nemzetközi közösség nagy része, így az EU is, Törökország és Irán azonban más álláspontra helyezkedett.

Palesztinok a megállapodást tető alá hozó vezetők képét égetik Nabluszban. Fotó: EPA/ALAA BADARNEH

megbocsáthatatlan lépés

Ankarában tegnap úgy fogalmaztak: a történelem nem feledi és nem bocsátja majd meg az emírségeknek az egyezséget. A török külügyminisztérium szerint Abu-Dzabi úgy próbálja tálalni ezt a „kétszínű” lépést, mintha azt a palesztin ügy iránti elkötelezettségből tenné, miközben saját érdekeiért elárulja azt. Hasonlóan látják a kérdést Teheránban is, ahol úgy vélik: az Egyesült Arab Emírségek minden muszlimot hátba szúrt szégyenletes, jogtalan és egyben veszélyes döntésével, s elárulta a palesztin népet, amely sohasem fog megbocsátani.

Amerikai kampányszempont

– A palesztin kérdés miatti izraeli–arab viszály nagy átalakuláson ment át az elmúlt évtizedben – magyarázta a Magyar Nemzetnek Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. A Közel-Kelet-szakértő szerint az arab–izraeli háborúk emléke megkopott, miközben sem gazdaságilag, sem politikailag nem éri már meg az arab országoknak, hogy fenntartsák az ellenséges viszonyt a zsidó állammal. Arra a kérdésre, hogy miért pont most sikerült tető alá hozni az egyezséget Izrael és az emírségek között, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa elmondta: az amerikai elnökválasztási kampány hajrájában Donald Trump elnöknek nagyon jól jön, hogy szerepe van egy ilyen történelmi megállapodásban. Szalai Máté hozzáfűzte: az időzítést tekintve az sem mellékes, hogy arra éppen Kamala Harris demokrata képviselő alelnökjelölti felkérését követően került sor. A közel-keleti megállapodás ugyanis kiváló eszköz arra, hogy Trump tematizálja az amerikai politikai napirendet – mondta a kutató.

Annexió felfüggesztve

Az előzményekről szólva Szalai Máté emlékeztetett: Izrael terve értelmében július 1-jétől annektálja Ciszjordánia bizonyos területeit, ami megmagyarázza az elmúlt fél év fagyos viszonyát az arab világ és az Egyesült Államok, illetve a zsidó állam között. – Most viszont ezzel a megállapodással Izrael felfüggesztette a terv megvalósításának szándékát, amit az arab világ győzelemként értékelhet. Abu-Dzabinak van mit felmutatnia saját védelmére: úgy kommunikálja a helyzetet, hogy sikerült rávennie Izraelt az annektálási tervek feladására. Eközben Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a hazai választóközönségnek nem győzi hangsúlyozni: a tervet ugyan felfüggesztették, de az annexió továbbra is napirenden van – mondta a szakértő. Szalai Máté hozzáfűzte: az Izrael és az öböl menti arab államok közötti közeledés önmagában független Trumptól. Abban viszont, hogy ezt most sikerült hivatalossá tenni, mégis van érdeme az amerikai elnöknek. Az évszázad alkujának nevezett év eleji bejelentéssel sikerült olyan helyzetet teremtenie, amelyben Izraelnek lényegében nem kellett többet tennie a kapcsolatok normalizálásáért, mint elállnia az egyelőre sokat vitatott terv végrehajtásától.