Késéssel teszik közzé a jogállamisági jelentéseket

Liberális berkekben akadnak olyanok, akik a visegrádi országvezetők múlt csütörtöki brüsszeli látogatásának tudják be, hogy az Európai Bizottság jogállamisági jelentéseit kis késéssel teszik közzé. A Magyar Nemzet közben brüsszeli forrásokból úgy értesült, hogy Orbán Viktor a vizit során néppárti illetékesekkel is tárgyalt.

Brüsszel, 2020. szeptember 24. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar, Mateusz Morawiecki lengyel és Andrej Babis cseh miniszterelnök (j-b) az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel folytatott találkozójukat követõen tartott sajtótájékoztatón Brüsszelben 2020. szeptember 24-én. Igor Matovic szlovák kormányfõt a visegrádi országok (V4) soros elnökségét jelenleg betöltõ Lengyelország kormányfõje képviselte a találkozón. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Fotó: Fischer Zoltán Forrás: MTI

– Az Európai Bizottság a jövő héten, október ötödikén ismerteti az éves jogállamisági jelentéseit – erről Didier Reynders belga, igazságügyekért felelős biztos beszélt a La Libre Belgique francia nyelvű belga napilapnak adott friss interjújában, egyúttal kijelentve, hogy a bizottságnak esze ágában sincs levenni a politikai napirendről az ügyet. A brüsszeli testület első alkalommal fogja nyilvánosságra hozni az éves jelentést, amely mind a varsói, mind a budapesti kormány részéről már a kezdetektől fogva kritikát kapott, Varga Judit igazságügyi miniszter pedig a minap egy televíziós interjúban jelentette ki, hogy

a kérdésben folyamatosan alkalmazott kettős mérce miatt „semmi jóra” nem számít a brüsszeli dokumentumtól.

A tárcavezető arra is ígéretet tett, hogy a kormány összeveti majd a huszonhét tagországról készült jelentéseket, így vizsgálva a kettős mérce tényleges meglétét. A bizottság egyelőre négy területen – az igazságügy, a média sokszínűsége, a korrupcióellenes fellépés, illetve a fékek és egyensúlyok rendszere – elemzi a tagállamok teljesítményét.

Azt egyébként már szeptember végére ígérte a Věra Jourová–Didier Reynders jogállamisági ügyekben illetékes biztospáros, de akárcsak a Von der Leyen-bizottság más, szintén irányadó programjainál, e téren is jellemző az időbeli csúszás. Liberális berkekben akadtak olyanok is, akik kifejezetten Orbán Viktor magyar, Mateusz Morawiecki lengyel és Andrej Babiš cseh miniszterelnökök múlt csütörtöki brüsszeli látogatásának tudják be az újdonsült halasztást: a holland Sophie in't Veld, a hazai kormány régi kritikusa a Twitteren vont párhuzamot a szerinte „autokrata” vezetők Ursula von der Leyennél tett vizitje és a jogállamisági jelentéscsomag immár októberi időzítése között.

Thursday: meeting with autocrats. Friday: launch of the Annual Report on the Rule of Law delayed to unknown date. Coincidence? Really? How much longer will @EU_Commission and @EUCouncil be the enablers of Orban and the Orbanettes? @vonderleyen @eucopresident https://t.co/4027ycpmm2

— Sophie in 't Veld (@SophieintVeld) September 25, 2020

EURÓPAI NÉPPÁRTI EGYEZTETÉS IS TÖRTÉNT

Lapunk is beszámolt róla, hogy a visegrádi országvezetők többek között a migráció és a következő hétéves büdzsé kérdésében tárgyaltak Brüsszelben múlt csütörtök délelőtt. A magyar kormányfő pénteken a Reuters hírügynökségnek is nyilatkozott, amelyet követően megindultak a találgatások, hogy miért volt szükség a két napig tartó brüsszeli vizitre. A Magyar Nemzet brüsszeli forrásokból úgy tudja, hogy

Orbán Viktor csütörtök délután az Európai Néppárt (EPP) egyik alelnökével tartott hosszas találkozót, akivel európai politikai kérdésekről egyeztettek.

Ismert, a Fidesz a pártcsaládon belül felfüggesztett tagsággal működik 2019 tavasza óta. Az EPP politikai közgyűlése hozhatna döntést a magyar kormánypárt tagságáról. A néppárti delegáltak a járványhelyzet megléte óta ma ülnek össze első alkalommal, ám az épp a koronavírus miatt virtuálisan folytatott találkozón nem kerül szavazásra a magyarkérdés. Ennek oka, hogy a politikailag fontos döntések személyes jelenlétet igényelnek, illetve Donald Tusk pártelnök szerint az online szavazás okán nem lehetne garantálni a voksok titkosságát.