Moszkva megmutatja katonai erejét

Tíz ország részvételével indul szeptember második felében a Kaukázus 2020 – Oroszország idei legnagyobb hadgyakorlata. A több mint 150 ezer ember és 26 ezer katonai eszköz várhatóan a Kaszpi-tengernél, Asztrahán térségében vonul majd fel. Habár az esemény egyik fő célja lehet a közös katonai erő, és az eurázsiai régió egységének a bemutatása, a résztvevők között komoly feszültségek húzódnak. Szeptember végén a kínai ellentétek miatt India kiszállt a hadgyakorlatokból, néhány napja pedig Azerbajdzsán is a távolmaradás mellett döntött.

Orosz katonai gyakorlatok Forrás: Kremlin.ru

– A hadgyakorlatok lehetővé teszik majd, hogy láthassuk azt, hogy a Déli katonai körzet mennyire tudja ellátni az Orosz Föderáció dél-nyugati védelmét – mondta kedden Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.

Sojgu pontosította a Kaukázus 2020 időpontját is: a hadgyakorlatok szeptember 21–26. között lesznek megtartva, ám az előkészítés és a mozgósítás már augusztusban elkezdődött. A helyszín a kaukázusi térség, az orosz Asztrahán város közelében.

Oroszország minden évben szervez nagyszabású katonai gyakorlatokat, rotációs elv szerint: 2017-ben az ország nyugati részén került rá sor (Zapad 2017), ezt követték a keleti hadgyakorlatok (Vosztok 2018), tavaly az ország középső részén mozgósítottak (Centr 2019). Jövőre az egész rendszer újraindul a Zapad 2021-gyel. Az idei esemény jelentősége ugyanakkor másban keresendő: a gyakorlatokban nemcsak orosz egységek vesznek részt, hanem stratégiai partnerek, szövetségesek is – összesen tíz ország résztvevői.

A tavaly szeptemberi Centr 2019 nevű katonai gyakorlatok felvételei az orosz orenburgi területen.

– Új trend, hogy a hadászati gyakorlatokat Oroszország kül- és belpolitikai együttműködések fejlesztésének céljára is használja – mondta lapunknak Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) kutatója. – Nemzetközivé kívánja tenni ezeket a gyakorlatokat. Az orosz haderő erősíti a kapcsolatait más országokkal, elsősorban fegyverexport-motivációkkal – tette hozzá a szakértő.

A hadgyakorlatoknak így több fontos célja lehet. Az egyik mindenképpen egy biztonsági szempont: ingatag térségről beszélhetünk, ahol az elmúlt évtizedekben rendszeresen törtek felszínre vallási és etnikai ellentétek, vagy szeparatista törekvések. Emellett két befagyott konfliktus is jelen van a régióban: az Örményország és Azerbajdzsán közötti hegyi-karabahi háború, illetve a Grúziától elszakadt abháziai és oszétiai területek helyzete.

– Oroszországnak stratégiai szempontból a leginstabilabb területe a Kaukázus, nem véletlenül a legmagasabb harcértékű csapatok ott állomásoznak. A kaukázusi hadgyakorlatokat éppen ezért nagyon komolyan szokták venni – állítja Rácz András.

A legmodernebb orosz fegyverek demonstrációja – és ezen keresztül az orosz fegyverexport erősítése is a kiemelt célok között lehet. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) idei adatai szerint Oroszország a világ második legnagyobb fegyverexportőre, a fegyverkereskedelem 21 százalékát ő bonyolítja. A közép-ázsiai államok és India a legnagyobb vásárlói közé tartoznak.

Van ugyanakkor egy geopolitikai célja is: a nagyszabású hadgyakorlatok azt is hivatottak jelezni a külvilág felé, hogy Moszkvának számos szövetségese van Ázsiában, akik együttesen komoly erőt képviselnek: a tervek szerint a hadgyakorlatokban Oroszország mellett részt vesz többek között Kína, Pakisztán, India, Örményország, Azerbajdzsán, Belarusz, Mongólia és mind az öt közép-ázsiai állam.

Vlagyimir Putyin orosz államfő a tavalyi orosz hadgyakorlatokat kémleli. Fotó: Kremlin.ru

Az egységgel a jelek szerint mindenesetre gondok vannak: a résztvevő államok között többen igen rossz viszonyt ápolnak egymással. India szeptember elején lemondta a részvételét a koronavírus-járványra hivatkozva. A háttérben azonban inkább a Pakisztánnal való rossz viszonya és a Kínával való határ menti összezördülések állhatnak. A hétvégén Azerbajdzsán is kiszállt a Kaukázus 2020-ból: Baku ellenfele, Örményország Moszkva egyik fontos szövetségese, és a két ország között tavasszal ismét kiújult a Hegyi-Karabah miatti konfliktus. India távolmaradása előnyös helyzetet teremthet Pakisztán számára, Iszlámábád mindenesetre nem ápol éppen baráti kapcsolatokat Jerevánnal, sőt: Pakisztán az egyetlen ország a világon, amely hivatalosan nem ismeri el Örményország létezését.