Az ENSZ Világélelmezési Programja kapta a Nobel-békedíjat

A bizottság az idei díjjal a több millió éhező emberre szeretné ráirányítani a világ figyelmét.

Niamey, 2020. október 9. Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) által közreadott, videofelvételrõl készített képen David Beasley, a WFP ügyvezetõ igazgatója (k) ünnepel kollégiával Niger fõvárosában, Niameyben 2020. október 9-én, miután megtudta, hogy az ENSZ Világélelmezési Programja nyerte el az idei Nobel-békedíjat. MTI/AP/WFP Fotó: -

Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) nyerte el az idei Nobel-békedíjat az éhezés, különösen az éhínség háborús fegyverként való felhasználása elleni harca elismeréseként – jelentette be pénteken Oslóban a norvég Nobel-bizottság elnöke, Berit Reiss-Andersen.

A bizottság indoklásában azt írta: a koronavírus-járvány csak súlyosbította több millió ember éhezését szerte a világon, emiatt a testület azzal a felhívással fordul a kormányokhoz, hogy anyagilag támogassák a WFP-t és a többi segélyszervezetet olyan mértékben, hogy gondoskodni tudjanak az éhezők élelemmel való ellátásáról, merthogy az ENSZ-szervezet becslése szerint egy éven belül 265 millió éhező lesz a világon. – Mindaddig, amíg nincs oltóanyag a vírus ellen, az élelem a legjobb vakcina a káosz megelőzésére. A bizottság az idei díjjal arra a több millió emberre szeretné ráirányítani a világ figyelmét, aki éhezik, illetve az éhínség fenyegeti. A százegyedik békedíjat elnyerő WFP tavaly 88 ország százmillió lakosát segítette élelemmel. A világjárvány okozta további nehézségek ellenére az idén képes volt fokozni erőfeszítéseit – hangoztatták. Reiss-Andersen ehhez hozzátette, hogy az élelmet és az élelemhiányt nemcsak fegyverként, de konfliktusok gerjesztőjeként is fel lehet használni. A Nobel-bizottság indoklásában olvasható még: „Az éhínség és a fegyveres konfliktusok közötti összefüggés egy ördögi kör: a háború élelmiszerhiányt és éhínséget okozhat, de az élelemhiány is előidézője lehet felszín alatti konfliktusoknak, amelyek erőszakhoz vezethetnek.”

„A díj a WFP áldozatos munkájának elismerése, melynek során nap mint nap élelmiszersegélyt juttat százmilliónyi éhező gyermeknek, nőnek és férfinak világszerte” – írta a szervezet Twitter-bejegyzésében. – Életemben először történt meg, hogy nem jutottam szóhoz – nyilatkozta az AP hírügynökségnek David Beasley, a WFP vezetője. A díj tízmillió svéd korona (335 millió forint) pénzbeli jutalommal és egy aranyéremmel jár, amelyet december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adnak át. Az idei díjra nagyon sok jelölés érkezett, az AP hírügynökség beszámolója szerint 221 magánszemélyt és 107 szervezetet jelöltek a február 1-jei határidőig. A Nobel Alapítvány szabályzata úgy rendelkezik, hogy a jelöltek rövid listáját ötven évig nem lehet közzétenni. A szervezet eredményhirdetés előtti közleménye szerint minden spekuláció puszta találgatás. Az mindenesetre tudható, hogy a kedvenc jelöltek között volt az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és Greta Thunberg környezetvédelmi aktivista (aki mellesleg tavaly alternatív Nobel-díjat kapott).

Hírügynökségi jelentések szerint Donald Trump amerikai elnök is ácsingózott a neves elismerésre, és még jelölést is kapott szeptemberben egy norvég parlamenti képviselőtől az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek közötti megállapodás létrejöttében játszott szerepéért. Christian Tybring-Gjedde konzervatív politikus óhaja azonban már csak egy év múlva érvényesülhet, csakúgy, mint Magnus Jacobsson svéd honatya néhány nappal később érkező javaslata, aki a Szerbia és Koszovó közti békefolyamatért akarja díjazni az amerikai elnököt – írja a Fox News. S ha még ez sem lenne elég, megérkezett a harmadik jelölés is, amelyet ausztrál jogtudósok egy csapata nyújtott be David Flint professzor vezetésével az úgynevezett Trump-doktrína elismeréséül. Ez az elv azért lenne figyelemre méltó, mert az elnök úgy határozott, hogy Amerikát nem szabad tovább vég nélküli háborúkba sodorni, amivel semmi mást nem lehet elérni, mint több ezer fiatal amerikai halálát.