Beperlik a városukat a folyamatos félelemben élő lakosok

Újabb városban vágnak vissza a lakosok a vezetésnek, mert már elegük van a Black Lives Matter nevű mozgalom következményeiből. A mostani pert azért indították a lakosok, mert nincs elég rendőr, így rend sem a városban, az emberek pedig már féltik az életüket.

Minneapolis, 2020. június 2. Philonise Floyd csatlakozik a fivére, George Floyd fekete bõrû férfi halála miatt tiltakozó tüntetõkhöz Floyd minneapolisi õrizetbe vételének színhelyén 2020. június 1-jén. Május 25-én Minneapolisban négy rendõr igazoltatás után földre teperte a 46 éves férfit, aki csak annyit tudott mondani, hogy nem kap levegõt, amikor az egyikük a nyakára térdelt, majd késõbb, a kórházban meghalt. MTI/EPA/Tannen Maury Fotó: Tannen Maury

Nyolc lakos perelte be Minneapolis városát, amiért nincs elég rendőr, nincs rend a városban, közben pedig emelkedik a bűncselekmények száma. Az emberek féltik az életüket, ezért kiálltak magukért, mert elegük van a város megoldásaiból.

Minneapolisban robbant ki tulajdonképpen a Black Lives Matter (BLM)-féle futótűz, miután májusban itt halt meg a fekete bőrű George Floyd rendőri intézkedés közben.

A mozgalom hatással volt a városvezetésre is, és egyből a rendőrség eltörlésére és a támogatások megvonására tettek lépéseket.

Az eredmény az lett, hogy május óta már mintegy kétszáz rendőr jelezte, hogy otthagyja a munkáját, de van, aki ezt már meg is tette. A hiányuk érződik is Minneapolis életében, a lakók ezért is indították el a pert a város ellen. A per szerint ráadásul jelenleg nincs is annyi hivatalos rendőr Minneapolisban, mint amennyi elő van írva.

Az egyik felperes, Cathy Spann azt mondta az üggyel kapcsolatban, hogy az emberek biztonságáért indították el a pert, mert rendet akarnak a városban. A városi tanács egy korábbi tagja, Don Samuels szerint a testület nem hallja meg az emberek hangját, és nem tudja, min mennek keresztül.

Minneapolis városi tanácsa valóban érdekesen áll hozzá a kérdéshez. Néhány hónappal ezelőtt még meg akarták vonni a támogatást a rendőrségtől, sőt egyenesen fel akarták oszlatni a szervezetet. A terv az volt, hogy a rendőrség helyett felállítanak a városban egy, a közösség által vezetett biztonsági rendszert.

Ez az elképzelés egyelőre még nem valósult meg, közben azonban drasztikusan megemelkedett a bűncselekmények száma. Idén eddig például több embert öltek már meg Minneapolisban, mint tavaly összesen.

Ez feltűnt a tanácsnak is, amelynek a tagjai szeptemberben kérdőre vonták a helyi rendőrfőnököt, Medaria Arradondót. Phillipe Cunningham például azt mondta, hogy az emberek azt kérdezik tőle, mit csinál a város. Egy másik képviselő, Jamal Osman szintén arról számolt be, hogy a lakók azt kérdezik, hol a rendőrség. Ennek az oka egyébként az, hogy a rendőrök nagyon kevesen vannak, így nem is tudnak minden bejelentésre rendesen reagálni.

A minneapolisi nem az első eset arra, hogy lakosok pert indítanak a városuk ellen a BLM következtében kialakult tarthatatlan helyzet miatt. Seattle-ben lakók és üzlettulajdonosok egy csoportja indított pert, mert súlyos károkat okoztak nekik a szélsőséges tüntetők, akik ráadásul a városban nyáron létrehozták saját autonóm zónájukat.

Ezen a területen többen is laktak, vagy ott volt a boltjuk, ahova sem ők, sem a potenciális vásárlók nem tudtak bemenni, amíg létezett a Capitol Hill Occupied Protest (CHOP) nevű autonóm zóna. Az emberek koszban és félelemben éltek a CHOP ideje alatt, az erőszakos tüntetők pedig pénzt követeltek egyes üzlettulajdonosoktól azért cserébe, hogy ne rongálják meg a boltjukat.