Párizsban hajléktalan migránsok terjesztik tömegesen a vírust

Egy friss felmérés szerint a Párizs utcáin élő hajléktalanok kilencven százaléka migráns, a megvizsgáltak több mint fele koronavírus-fertőzött.

Párizs, 2016. november 4. Takarítók dolgoznak az illegális bevándorlók által Párizs 19. kerületében létesített sátortábor felszámolása közben 2016. november 4-én. A francia hatóságok az elõzõ héten a Calais melletti táborból mintegy hatezer migránst helyeztek el belföldi befogadóállomásokon, sok száz menekült azonban nem élt a lehetõséggel, és helyette a francia fõváros közterületein szállnak meg. (MTI/EPA/Jeremy Lempin) Fotó: Jeremy Lempin Forrás: MTI/EPA/Jeremy Lempin

Egy 818 fős minta alapján készítette el az Orvosok Határok Nélkül migrációpárti szervezet a friss kutatását, amelynek alanyai a Párizs utcáin és hajléktalanszállóiban élő hajléktalan migránsok.

A felmérés két komoly megállapítást tett. Az első a hajléktalanság és munkásszállók helyzetére vonatkozik a francia fővárosban. Ebben azt állapította meg, hogy

az ilyen körülmények között élők 90 százaléka nem francia állampolgár volt, és bevándorló háttérrel rendelkezett.

Az is kiderült továbbá, hogy a hajléktalanszállókban és a munkásotthonokban kiemelkedően magas a fertőzöttségi ráta. A vizsgált munkásszállások közül kettő esetében 88,7 százalékos fertőzöttséget regisztráltak, míg tíz további esetében ez átlagosan 50,5 százalék volt. A jelentés szerint tehát, bár a főváros általában 12 százalékos fertőzöttségi rátával számol – amely országos viszonylatban magasnak számít –, a vizsgált, többnyire bevándorlók által lakott területek fertőzöttsége eléri az 55 százalékot.

A tömeges fertőzések a migránsok körében a nagyobb befogadóországokban ugyanakkor nem számítanak ritkaságnak.

Görögországban a legnagyobb migránstábor, a Moria felgyújtását is sokan a koronavírus-fertőzésnek tudják be. Szeptember elején ugyanis 35 fertőzöttet találtak a táborban, mire közölték a lakókkal, hogy karantént rendelnek el. Ez tömeges tiltakozást váltott ki, ami nem sokkal később gyújtogatásba torkollt. Utólag az is kiderült, hogy a gyújtogatók olyan menekültek voltak, akiknek a menedékkérelmét elutasították. A tűz utáni áthelyezések során szeptember közepén jelentettek egy hatalmas ugrást a fertőzöttek számában, amikor az Eody egészségügyi ügynökség bejelentette, hogy az általuk tesztelt bevándorlók között 243 fertőzöttet regisztráltak.

Máltán július végén az egészségügyi minisztérium állapította meg, hogy a szigetországban partra szállt bevándorlók több mint kétharmada koronavírus fertőzött volt. A hatóságok által közzétett adatok szerint 85 migránst teszteltek a hajón beérkező 94-ből, és ezek közül 65 teszt mutatott pozitív eredményt.

Még a járványhelyzet elleni küzdelemben sikeresnek mondható Németországnak is szembesülnie kellett a ténnyel, hogy bár országszerte leszorították a fertőzések számát, a migránsbefogadó-központokban többször megugrott a fertőzés.

Áprilisban a baden-württembergi tábor 600 lakója közül például 257-en voltak fertőzöttek, a ludwigshafeni tábor 170 lakójából, pedig 59 volt koronavírusos. Görögországhoz hasonlóan itt is nehezen viselték a bentlakók a korlátozásokat, és a halberstadti központban például komoly összecsapásra is sor került a bevándorlók között, amikor kövekkel támadtak egymásra és szétverték a tábor berendezését.