Terrorcselekmény: öngyilkos merénylet egy kabuli oktatási központ ellen

A támadás halálos áldozatainak száma tizennyolc, és további 57 sebesültet kórházba szállítottak.

Tizennyolcra nőtt egy kabuli oktatási központ elleni, szombati öngyilkos merénylet halálos áldozatainak a száma, és további 57 sebesültet kórházba szállítottak – mondta el Tarík Arjan belügyi szóvivő. Az Iszlám Állam jelentkezett a támadás elkövetőjeként a Telegram üzenetküldő szolgáltatáson keresztül.

Úgy tudni, hogy majdnem az összes áldozat diák volt. A hatóságok attól tartanak, hogy a halottak száma tovább emelkedhet.

Arjan szerint az öngyilkos merénylő be akart jutni egy oktatási központba az afgán főváros többségében síiták lakta, nyugati részén, de a biztonsági őrök feltartóztatták. Ekkor röpítette levegőbe magát.

A tálibok egyik szóvivője rövid közleményben tagadta, hogy közük lenne a történtekhez. A tálibok és a kabuli kormány között jelenleg tárgyalások zajlanak az afganisztáni konfliktus lezárásáról.

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet korábban több merényletet követett el Kabulban. A dzsihadisták 2018 augusztusában öngyilkos merényletet hajtottak végre egy oktatási központ ellen, amelyben több tucat diák vesztette életét. Az Iszlám Állam hívei számos támadást hajtottak végre az Afganisztánban élő síiták ellen, akikre eretnekként tekintenek. Ugyancsak a környéken található az a szülészeti klinika, amelyet májusban vettek célba a szélsőségesek.

Az elmúlt hetekben fokozódott az erőszak Afganisztánban annak ellenére, hogy szeptember elején megkezdődtek a béketárgyalások az afgán kormány és a tálibok között. A tálibok támadásaiban csak a múlt héten 51 civil meghalt és 137 megsebesült – számolt be a kabuli belügyminisztérium szombaton.

Rendhagyó ünnepi elmélkedés

Az október 23-i nemzeti ünnepünkön megjelent cikkben Földi László titkosszolgálati szakértő mások mellett arról is írt, hogy új vezére van az ISIS, vagyis az Iszlám Állam terrorszervezetként ismert muszlim hadseregnek. Bakr al-Bagdadi utódának harci neve: Abu Ibrahim al-Hasimi al-Kurajsit. Nevében a „Kurajs” azt fejezi ki, hogy – szerinte – Mohameddel együtt mindketten a Kurajs törzsből származnak. Azért nem meglepő e kitétel, mert ma is törzsi viszonyok határozzák meg a muszlim világot. Ezért fontos, hogy a Mohameddel való rokonságára hivatkozzon, ugyanis valódi nevén – Amír Mohammad Abder-Rahmán al-Maula asz-Szalbi – a CIA fogságában több tucat korábbi al-Kaida-harcostársát árulta el. Új vezér, régi módszerek, ami jellemzi a jövőben is aktív és pusztítva hódító ISIS-t. Megalakulásakor az Iszlám Államot – módszerei miatt – terrorszervezetnek tituláltuk. Úgy tűnik, hogy revideálni kell a korábbi summás megállapítást, hisz inkább reguláris muszlim hadsereg benyomását kelti. Hasonlít a több száz évvel ezelőtti mór és szultáni török hódító hadseregekre. Tetszik vagy sem, az ISIS nem más, mint az iszlám legújabb kori hódító reguláris harci egysége. Területeket foglal el, miközben egy kizárólagos ideológia követését várja el az ott élőktől. Megjegyzésre érdemes, hogy az Európában született, 25 évnél fiatalabb muszlim fiatalok 75 százaléka fontosabbnak ítéli a Korán tanainak tiszteletét, mint a befogadó társadalmak szimbólumait és törvényeit.

Középkori viszonyokat idézve Mohamed próféciáin kívül a hódító iszlám nem tűr más kultúrát és vallást az általa elfoglalt régiókban. A dzsihadisták támadásainak célpontja minden olyan terület, ahol az iszlám még nem egyedüli ideológia a saría törvényeivel egyetemben. A rossz hír pedig az, hogy ezt már nem lehet a terrorizmus definíciójával illetni, mert nem elszigetelhető, és felszámolni sem lehetséges. Harcolni kell és lehet ellene, de eltüntetni képtelenség, legfeljebb időszakosan el lehet szigetelni, amíg számbeli fölényben vannak az őslakos európaiak.