Tesztelték a törökök az orosz Sz–400-ast

Az Egyesült Államok súlyos következményekkel fenyegetőzött.

Sz-400 orosz légvédelmi rendszer Fotó: Vitalij Kuzmin Forrás: www.vitalykuzmin.net

Vékony fehér füstcsík tör a kék ég felé – ez látható azon az amatőr felvételen, amelyen a feltételezések szerint Törökország az orosz Sz–400-as légvédelmi rakétarendszerét tesztelte. A videó a Fekete-tenger partján fekvő Sinop városának közelében készült, éppen ott, ahová a török hatóságok korábban figyelmeztetést adtak ki, hogy a hajók és repülők kerüljék el a térséget. Ankara hivatalosan nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy tesztelte volna fegyverrendszerét.

Súlyos következmények

„Ha megerősítik, a leghatározottabban elítélnénk az Sz–400-as rakétatesztet, amely összeegyeztethetetlen azzal, hogy Törökország NATO-szövetséges, és az Egyesült Államok stratégiai partnere” – reagált a hírekre az amerikai külügy. Egyúttal ismét figyelmeztettek: ha a törökök hadrendbe állítják a fegyverrendszert, annak súlyos következményei lehetnek. Nemrégiben törökországi látogatásán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is megerősítette, az orosz eszközök nem integrálhatók a NATO rendszerébe.

Sz–400-as orosz légvédelmi rendszer
Fotó: Vitalij Kuzmin / www.vitalykuzmin.net

Nem ez volt az első alkalom, hogy a törökök kipróbálták a fegyvert, tavaly a radarokat tesztelték. Akkor állítólag egy görög F–16-os „ellen” is használták, ami nagy felháborodást kavart.

Hogy egyáltalán mi baja a NATO-nak az Sz–400-assal? Egyrészt már az is rossz politikai üzenetet közvetít, hogy az egyik tagjuk a rivális Oroszországtól vásárolt. A törökök Moszkva zsebét tömik: a fegyverrendszer 2,5 milliárd dollárba került, ami akár az amerikaiaknál is landolhatott volna. Ennél is fontosabb, hogy attól tartanak, az oroszok titkos információkhoz juthatnak, például a legmodernebb F–35-ös harci repülőgép működéséről.

Washington azzal fenyegetőzik, hogy ha a légvédelmi rendszer működésbe áll, szankciókkal sújtja Törökországot. A vásárlás hírére már kizárták őket az F–35-ös programból, ami komoly érvágás Ankarának. Az utóbbi időben egyre többször merül fel lehetőségként az is, hogy a NATO-erőket kivonják a nukleáris fegyvereknek otthont adó, és az Iszlám Állam elleni hadműveletekben is használt Incirlik légi bázisból. Felmerült már, hogy az amerikaiak Romániába, Görögországba vagy az Egyesült Arab Emírségekbe költöznének, bár az amerikai védelmi minisztérium rendre tagadja ezeket a híreszteléseket. Ugyanakkor Incirlik a törökök kezében is adu, ők is fenyegetőztek már azzal, hogy szankciók esetén bezárják a támaszpontot.

Mi lehet a megoldás?

Törökország azt többször leszögezte, hogy bármi legyen is a következménye, az üzletből nem fognak kihátrálni. Felvetették egy közös bizottság felállítását, annak kidolgozására, hogyan lehet garantálni az Sz–400-asok biztonságos használatát. Erről azonban a NATO hallani sem akart. Hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon, hajlandóságot mutattak arra is, hogy amerikai Patriot légvédelmi rendszereket is vásároljanak. A vörös vonalat, a fegyverek hadrendbe állítását egyelőre aligha lépik át, bizonyára előbb Ankarában is megvárják az amerikai elnökválasztás eredményeit.