A járvány alaposan megtépázta Donald Trump gazdasági sikereit

– Mindössze három év alatt sikerült az amerikai hanyatlást pozitív irányba fordítani és az országot ismét növekvő pályára állítani – fogalmazott Donald Trump még 2019 decemberében, amikor a gazdasági mutatók tekintetében az amerikai elnök még szinte biztosra vehette újraválasztási sikerét. Tavasszal azonban az amerikai gazdaságra is lecsapott a koronavírus-járvány, amely elemzők szerint jelentősen befolyásolhatja Trump esélyeit a holnap esedékes voksoláson. Az amerikai elnökválasztásról szóló cikksorozatunk tizedik részében áttekintjük a republikánus elnök sikeres gazdaságpolitikájának főbb sarokpontjait, és kihívójának, Joe Biden demokrata elnökjelöltnek a leghangzatosabb ígéreteit.

U.S. President Donald Trump arrives to deliver a speech at the Farmers to Families Food Box Program location at Flavor First Growers and Packers in Mills River, North Carolina, U.S., August 24, 2020. REUTERS/Carlos Barria - RC2KKI9N0OHK Fotó: Carlos Barria

A GDP-növekedés Donald Trump elnöksége alatt minden évben túlszárnyalta a Barack Obama adminisztrációja által hátrahagyott számokat. A 2016-os előrejelzéseket meghaladó ötmillió új munkahely megteremtése lendületet adott a gazdaságnak már Trump elnökségének első évét követően. A munkanélküliségi ráta szintén 1,4 százalékkal alacsonyabb szintre húzódott vissza, mint az eredeti előrejelzések ezt jósolták.

Trump elnök megválasztása óta majdnem hétmillió új munkahely jelent meg az amerikai munkaerőpiacon 2016 és 2019 között, beleértve félmillió manufaktúra-jellegű munkahelyet is. 2019-re a munkanélküliségi ráta a legalacsonyabb szintre csökkent az elmúlt fél évszázad alatt.

Ami különösen kedvező fejlemény volt, hogy a fekete, a spanyol ajkú, az ázsiai származású, az alacsonyabb végzettségű és a mozgáskorlátozott amerikaiak munkanélküliségi mutatói szintén a legalacsonyabb szint felé mozdultak el.

Az eredmények magukért beszélnek

Trump gazdaságpolitikája növekedésösztönzésre és alacsony adózásra épült, amely eredményesnek bizonyult a tekintetben is, hogy mintegy 2,5 millió amerikait emelt ki a mélyszegénységből, beleértve 1,4 millió gyermeket. Ugyanakkor, a munkabérek gyors emelkedése az alacsony jövedelmű munkavállalók esetében szintén pozitív hozadéka volt Trump gazdaságpolitikájának.

Ezen adatok tudatában Trump elnök 2019 végén szinte biztos lehetett az idei választások megnyerésében.

2020 elején azonban minden megváltozott. Megjelent a koronavírus, a Black Lives Matter és a demokraták által szított erőszakhullám, amely egész Amerikát lángokba borította. A világ legerősebb országa hirtelen gyengének és tehetetlennek mutatkozott a vírus és a belső lázadások leküzdésében. Mindez Trump újraválasztási esélyeit erősen befolyásolta.

2020 első félévi gazdasági visszaesését követően, a Trump elnök által fémjelzett nyitást és energikus gazdaságpolitikát igazolja az is, hogy a legfrissebb mutatók szerint a GDP negyedéves növekedése 7,4 százalék volt az előző, a járvány miatti lezárások által erősen befolyásolt negyedévhez képest, ami 33,1 százalékos növekedésnek felel meg éves szinten. Ez persze félrevezető, mivel lényegében a gazdaság visszarendeződéséről van szó, mégis lényeges adatnak tűnik az elnökválasztás hajrájában.

Amiben elemzők szerint az elnök lehetett volna erőteljesebb és taktikusabb, az a túlárazott és alulszabályozott amerikai egészségügy égetően szükséges reformjának előmozdítása. Az egybiztosítós rendszer Nyugaton szinte mindenhol bevált és alacsonyabb árszintet garantált a lakosságnak, de a több-biztosítós sarcrendszerhez Trump mégsem kívánt hozzányúlni. Pedig politikailag is időszerű lett volna az elnök részéről az amerikai egészségügy reformjának szorgalmazása és az egészségügyi rendszer egészének felhasználóbarát átalakítása. Az Obamacare (Affordable Care Act) elhibázott, működésképtelen és drága volt, tehát lett volna lehetősége az elnöknek beavatkozni és felszámolni azt, azonban tanácsadói nem voltak elég figyelmesek a közvélemény hangjára, így a valódi reform elmaradt.

Biden ígéretei és fenyegetései

Joe Biden gazdaságpolitikai javaslatcsomagja értelmében jelentős költségvetési kiadásnövelés várható az infrastruktúra és megújuló energia területén, valamint a társasági adóterheket is megnövelné a korábbi, 28 százalékos szintre, ezzel „korrigálva” Trump 2017-es adócsökkentését. A demokrata elnökjelölt egyebek mellett arra is ígéretet tett, hogy

elnöksége alatt több pénz jutna az oktatásra, egészségügyre és a szociális háló megerősítésére és megemelné a jövedelemadót a magasabb jövedelemmel rendelkező adózók esetében, az alsó határ éves szinten 400 ezer dollár lenne.

A Moody’s Analytics elemző cég becslése szerint – amely megegyezik a német Berenberg bank számításaival – Biden a kiadási oldalon mintegy négyezer milliárd dollárral növelné a költségvetés kiadási oldalát ígéretei megvalósításának érdekében az elkövetkező három év alatt, amit részlegesen 1400 milliárd dollár adóemelésből finanszírozna. A különbség újabb rekord költségvetési hiányt eredményezne. Ezen túlmenően Biden fokozatosan megduplázná a minimálbért és ismét beindítaná a szabadkereskedelmet, amely persze amerikai munkahelyek elvesztését is eredményezheti. Trump kereskedelempolitikája ugyanis éppen a szabadkereskedelem korlátozására épült, amely veszélyeztette az elnök szerint az amerikai ipart és a munkavállalói szektor stabilitását.

Mérlegen az elmúlt négy év

Ami Joe Biden ambiciózus csomagját illeti, nagyban befolyásolhatja programjának megvalósulását a kongresszus és a szenátus politikai összetételének alakulása a választások után. Amennyiben mindkét törvényhozási részleg demokrata többséget szerezne, a Biden-féle gazdaságpolitika javarészt megvalósulhat. De ha a republikánusok szereznek többséget, akkor blokkoló pozíciót tölthetnek be a törvényhozásban még akkor is, ha Trumpnak nem sikerülne újráznia. Mind a GDP-növekedés, mind a munkanélküliség kedvező alakulása tekintetében a Moody’s Analytics Biden gazdaságpolitikai javaslatcsomagját pozitívan értékeli. Más elemző alakulatok azonban ezt nem így látják.

Az adózás tekintetében Trump és Biden politikája között jelentős különbségek vannak. Trump adópolitikája a magas jövedelműek adójának radikális csökkentésére összpontosított, amely adócsökkentést a társasági adóra is kiterjesztette. Ez az intézkedéscsomag nem volt népszerű a társadalom egészét tekintve. Pozitív intézkedése volt viszont a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázása, amely évente átlagosan 2200 dollár megtakarítást jelentett negyvenmillió amerikai családnak.

A hatástanulmányok sarokszámainak tekintetében több elemző cég eltérést mutat, épp ezért nincs sok értelme most azokat felsorolni. Némi aggodalom övezi Biden tervezett társasági adóemelését, mégis több elemző azt sugallja, hogy ennek ellenére a vállalati szektor megerősödhet mind profithányadosa, mind tőkeerőssége szempontjából. Ezt a Moody’s és a Goldman Sachs hasonlóan értékelik. A Fox Business és a Hoover Institution másképp vélekednek.

Mindkét elemzőcég felelőtlennek minősíti Biden nagyvonalú költekezésösztönző csomagját, amely ráadásul adóemeléssel is jár.

A Fox Business elemzése szerint a demokrata jelölt terve hosszabb távon 4,9 millióval kevesebb munkahelyet eredményezne és a csomag teljes költsége egy grandiózus tízezer milliárd dollárba fog kerülni, amely nem előre, hanem hátramozdítaná az amerikai gazdaságot.