Szijjártó Péter éves meghallgatásán azt mondta, hogy az egykori Magyarországtól a trianoni békediktátummal elszakított területeket megkapó országok egy évszázaddal ezelőtt még abban voltak érdekeltek, hogy a magyar nemzet a lehető legteljesebb elszigeteltségben éljen.
Hozzátette:
– Száz évvel a trianoni döntés után világosan látszik, hogy nem az elszigetelés, hanem a szoros együttműködés vált mindenki érdekévé a Kárpát-medencében,
és ebben a szoros együttműködésben a határon túlra került magyar nemzeti közösségek és a határon belül élő nemzeti közösségek fontos szerepet töltenek be. A magyar külpolitika alapja a kölcsönös tisztelet, és célja, hogy minden, Magyarországgal együttműködő, partnerségbe kerülő ország érdekelt legyen
a mi sikereinkben, ahogyan mi is érdekeltek vagyunk a velünk együttműködők sikerében
– jelentette ki a miniszter.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Kiemelte, hogy
a tisztelet és egymás sikereiben való kölcsönös érdekeltség teszi sikeressé a Kárpát-medencét.
Az elmúlt években a magyar kormány világos bizonyítékát adta annak, hogy jól járnak azok az országok, amelyek együttműködnek Magyarországgal: tavaly a hét szomszédos országgal 42 milliárd eurót meghaladó kereskedelmet bonyolított le Magyarország, ami nyolcszorosa az Egyesült Államokkal és ötszöröse a Kínával folytatott kereskedelemnek – fejtette ki.
Szijjártó Péter szólt arról is, hogy idén sem változott a nemzetpolitika alapelve:
Magyarországnak az az érdeke, hogy a határon túl élő magyar nemzeti közösségek helyben erősödjenek, ehhez pedig erőforrásokat, eszközöket biztosítanak.
Elmondta: hatvanmilliárd forint keretösszeggel beruházástámogatási programot indítottak magyarországi vállalatoknak. A felhívásra 465 cég jelentkezett, és száztízmilliárd forintnyi forrásigényt jeleztek a határon túli beruházást tervező, ezáltal hétezer-négyszáz munkahelyet ott megtartó, háromezer új munkahelyet létrehozni szándékozó magyar vállalatok – tette hozzá.
Megemlítette, hogy 63,5 milliárd forintos forrást nyitottak meg azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a magyarlakta területeken hajtanak végre beruházásokat, teremtenek munkahelyeket. Szerbia elsőként ismerte fel a programban rejlő lehetőséget, és tekintett a vajdasági magyar nemzeti közösség megerősítésére úgy, mint egy kapocs, amely megerősíti a magyar–szerb kapcsolatokat – emelte ki. A miniszter meglátása szerint Szerbia kisebbségi politikáját példaként lehet állítani más országok és az Európai Unió elé.
Szijjártó Péter elmondta: a hét szomszédos országból hatban él olyan magyar nemzeti közösség, amellyel a szoros kapcsolattartás a bizottság hatáskörébe tartozik, és a hatból öt országnál idén sikertörténeteket építettek. Példaként említette, hogy
új híd épült Komáromban, amely Szlovákia és Magyarország közös tulajdona, Szerbiában bevonták a magyarokat a kormányzati munkába, Szlovéniával közösen magasfeszültségű távvezetéket épít Magyarország, Horvátországgal egymilliárd köbméter kapacitást kötött le Magyarország a megépült Krk-szigeti cseppfolyós gázterminálban, Romániában az RMDSZ erős parlamenti képviseletet tud biztosítani az erdélyi és székelyföldi magyaroknak.
