A szoros együttműködés vált mindenki érdekévé a Kárpát-medencében

Magyarország a szomszédos, egykor vele ellenséges államok legtöbbjével immár a szövetségesi viszony elmélyítésén dolgozik. Ukrajnában azonban központi, kormányzati szintre emelkedett a magyar közösségekkel szembeni fellépés – mondta a külgazdasági és külügyminiszter az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának csütörtöki ülésén.

Budapest, 2020. december 17. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (elöl) éves meghallgatásán az Országgyûlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén az Országházban 2020. december 17-én. Hátul Pánczél Károly, a bizottság fideszes elnöke. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

Szijjártó Péter éves meghallgatásán azt mondta, hogy az egykori Magyarországtól a trianoni békediktátummal elszakított területeket megkapó országok egy évszázaddal ezelőtt még abban voltak érdekeltek, hogy a magyar nemzet a lehető legteljesebb elszigeteltségben éljen.

Hozzátette:

– Száz évvel a trianoni döntés után világosan látszik, hogy nem az elszigetelés, hanem a szoros együttműködés vált mindenki érdekévé a Kárpát-medencében,

és ebben a szoros együttműködésben a határon túlra került magyar nemzeti közösségek és a határon belül élő nemzeti közösségek fontos szerepet töltenek be. A magyar külpolitika alapja a kölcsönös tisztelet, és célja, hogy minden, Magyarországgal együttműködő, partnerségbe kerülő ország érdekelt legyen

a mi sikereinkben, ahogyan mi is érdekeltek vagyunk a velünk együttműködők sikerében

– jelentette ki a miniszter.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éves meghallgatásán az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának ülésén, hátul Pánczél Károly, a bizottság fideszes elnöke
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Kiemelte, hogy

a tisztelet és egymás sikereiben való kölcsönös érdekeltség teszi sikeressé a Kárpát-medencét.

Az elmúlt években a magyar kormány világos bizonyítékát adta annak, hogy jól járnak azok az országok, amelyek együttműködnek Magyarországgal: tavaly a hét szomszédos országgal 42 milliárd eurót meghaladó kereskedelmet bonyolított le Magyarország, ami nyolcszorosa az Egyesült Államokkal és ötszöröse a Kínával folytatott kereskedelemnek – fejtette ki.

Szijjártó Péter szólt arról is, hogy idén sem változott a nemzetpolitika alapelve:

Magyarországnak az az érdeke, hogy a határon túl élő magyar nemzeti közösségek helyben erősödjenek, ehhez pedig erőforrásokat, eszközöket biztosítanak.

Elmondta: hatvanmilliárd forint keretösszeggel beruházástámogatási programot indítottak magyarországi vállalatoknak. A felhívásra 465 cég jelentkezett, és száztízmilliárd forintnyi forrásigényt jeleztek a határon túli beruházást tervező, ezáltal hétezer-négyszáz munkahelyet ott megtartó, háromezer új munkahelyet létrehozni szándékozó magyar vállalatok – tette hozzá.

Megemlítette, hogy 63,5 milliárd forintos forrást nyitottak meg azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a magyarlakta területeken hajtanak végre beruházásokat, teremtenek munkahelyeket. Szerbia elsőként ismerte fel a programban rejlő lehetőséget, és tekintett a vajdasági magyar nemzeti közösség megerősítésére úgy, mint egy kapocs, amely megerősíti a magyar–szerb kapcsolatokat – emelte ki. A miniszter meglátása szerint Szerbia kisebbségi politikáját példaként lehet állítani más országok és az Európai Unió elé.

Szijjártó Péter elmondta: a hét szomszédos országból hatban él olyan magyar nemzeti közösség, amellyel a szoros kapcsolattartás a bizottság hatáskörébe tartozik, és a hatból öt országnál idén sikertörténeteket építettek. Példaként említette, hogy

új híd épült Komáromban, amely Szlovákia és Magyarország közös tulajdona, Szerbiában bevonták a magyarokat a kormányzati munkába, Szlovéniával közösen magasfeszültségű távvezetéket épít Magyarország, Horvátországgal egymilliárd köbméter kapacitást kötött le Magyarország a megépült Krk-szigeti cseppfolyós gázterminálban, Romániában az RMDSZ erős parlamenti képviseletet tud biztosítani az erdélyi és székelyföldi magyaroknak.

Ukrajnáról a miniszter azt mondta, ott azonban a magyarokkal szembeni gyűlöletkeltés és a magyarok megfélemlítése továbbra is a kormányzati politika fókuszában van, és „a legsötétebb szovjet időkre emlékeztető eszközöket használnak magyar nemzetiségű ukrán állampolgárok folyamatos megfélemlítésére”.

A helyzet Magyarország és Ukrajna között súlyos, a Kárpátalja közös ukrán–magyar sikertörténetté alakítására vonatkozó ukrán kormányzati felhívások egyelőre a propagandaszövegek szintéjén maradtak

– jegyezte meg.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy Magyarországnak az az érdeke, hogy a határon túl élő magyar nemzeti közösségek helyben erősödjenek
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Megítélése szerint szégyenteljes, hogy miközben a magyar kormány több tízmillió forintból támogat kárpátaljai intézményeket, az ukrán állam zaklatja, megfélemlíti a magyarokat. A miniszter megjegyezte: ennél „már csak a nemzetközi szervezetek cinikus hallgatása” szégyenteljesebb.

Szijjártó Péter úgy fogalmazott, hogy

szeparatizmusról és revizionizmusról beszélni a kárpátaljai magyarság és a kárpátaljai magyar kormányzati politika tekintetében „hülyeség”.

Több képviselő is azt kérdezte a minisztertől, mit tud tenni Magyarország az ügyben. Szijjártó Péter válaszában kifejtette: a kormány csak azokat az eszközöket tudja használni, amelyek abból fakadnak, hogy Magyarország bizonyos nemzetközi integrációk tagja, Ukrajna meg nem, de erre törekszik.

Jelezte: továbbra is élnek ezzel az eszközzel és a további ukrán integráció feltételéül a kisebbségi jogok érvényesítését szabják, többi között a NATO-ban.

A határon túli magyarok képviseletével kapcsolatos kérdésre a miniszter kifejtette: ahol sikerült megvalósítani az egységes nemzeti képviseletet, ott „erősebb a hangjuk” a magyar közösségek képviselőinek, és jelezte, jó lenne, ha a Felvidéken is létrejönne az egységes képviselet.

Horvátországgal kapcsolatban egy kérdésre válaszolva azt mondta, vannak olyan vállalati, gazdasági ügyek, amelyek beárnyékolják a kapcsolatokat. Sok a kiaknázatlan lehetőség a két ország kapcsolatában, de Magyarország kész lenne a mostaninál szorosabb együttműködésre is.