Az Európai Parlamentben vitáztak a Minority SafePackről

Ritka magyar egység mutatkozott az őshonos európai kisebbséget jogait védő kezdeményezés mögött.

Az Európai Parlament (EP) hétfői brüsszeli plenáris ülésén megvitatta az őshonos európai kisebbségek jogainak európai uniós szintű védelmét sürgető Minority SafePack európai polgári kezdeményezést. Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa rövid felszólalásában azt mondta, az EP plenáris ülésének vitája bizonyítja, hogy az európai polgári kezdeményezés egyedi eszköz a részvételi demokrácia gyakorlására. Kiemelte, hogy az uniós bizottság egyik célkitűzése Európa gazdag kulturális sokszínűségének megőrzése. Szavai szerint az alapvető európai értékek közé tartozik a kisebbségi nyelvek védelme. A nemzeti kisebbséghez való tartozás mindenfajta diszkriminációja tiltott az Európai Unió alapjogi chartája értelmében – hangoztatta.

Gál Kinga fideszes EP-képviselő, az EP kisebbségi munkacsoportjának társelnöke az MTI-hez eljuttatott sajtónyilatkozatában leszögezte: a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogai az alapvető jogok részét képezik, ezért szükséges végre uniós jogi szinten biztosítani ezek védelmét. A képviselő elégedettségét fejezte ki, hogy a téma hosszú várakozási idő után, plenáris szinten került megvitatásra, és az őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében elfogadandó parlamenti határozat kifejezetten jó szövegezésű.

Gál Kinga is kifejtette véleményét a vitában

Gál Kinga hangsúlyozta, hogy

itt a lehetőség arra, hogy az unió lakosságának egy tizedét kitevő nemzeti és nyelvi kisebbségek egy hangon mondhassák el, hogy védelemre van szükségük.

„Szomorú, hogy ehhez európai bírósági ítéletre volt szükség. Hiszen az Európai Bizottság először visszautasította a kezdeményezés regisztrációját, szokás szerint arra hivatkozva, hogy a kisebbségvédelem nem uniós hatáskör” – emlékeztetett közleményében. A képviselő arról is beszámolt, hogy számos olyan esetben fordult már az Európai Bizottsághoz, amikor az őshonos nemzeti kisebbségeket valamilyen jogsértés vagy diszkrimináció érte akár az oktatásban, akár a nyelvhasználatban, akár a szerzett jogait vagy a gyűlöletbeszédet illetően. „Az elmúlt években válaszként 15 alkalommal adta írásba az Európai Bizottság, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek diszkriminációjának vizsgálata nemzeti hatáskörbe tartozik a szubszidiaritás elvének megfelelően, miközben más kérdéskörben nem zavartatja magát ezen elv betartásával” – közölte a politikus.

Gál Kinga a hétfői vita kapcsán ezt így értékelte:

„Ideje, hogy a bizottság végre tegye félre a kettős mérce alkalmazását, hallja meg 1,2 millió állampolgár kifejezett kérését, és álljon ki az európai őshonos nemzeti és nyelvi kisebbségek védelmében. Ez azért is fontos, hogy ne fordulhasson elő az, ami a minap történt Bocskor Andrea európai parlamenti képviselővel, aki, azért mert a parlamentben kiáll a saját nemzeti közösségének a védelmében, »halállistára« került.

Ha a bizottság következetes, akkor az ilyen esetben elvárható, hogy a leghatározottabban ítélje el, és legszigorúbban lépjen fel ez ellen.” Felhívta a figyelmet, hogy mivel Minority Safepack kezdeményezésre adott hivatalos európai bizottsági válasz januárra várható, számos semmitmondó válasz után, végre konkrét javaslatokat szeretne látni a bizottság asztalán. „Ellenkező esetben lassan okafogyottá válik az európai polgári kezdeményezés eszköze, amely ahelyett, hogy eredeti célja szerint közelebb vinné az uniót a polgárokhoz, bizalmuk elvesztéséhez vezet” – hangsúlyozta a képviselő.

Vincze Lóránt, az Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének uniós parlamenti képviselője a vitában hangsúlyozta: az őshonos európai kisebbségek a népességfogyás és az anyanyelv elvesztésének megállítói, és miután több mint egymillióan írták alá a védelmükkel a kapcsolatos kezdeményezést, az Európai Bizottságnak meg kell hallgatnia elvárásaikat. Kitért arra, hogy a plenáris ülés ezen témája néhány képviselőt érzékenyen érinthet,

mivel vannak olyan tagállamok, ahol megbecsülik és megvédik kisebbségeiket, de vannak ahol el sem ismerik őket.

Vincze Lóránt, az RMDSZ EP-képviselője.

Felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság – ahogy az Európai Bíróság is megállapította – képes ezen a területen támogató politikával fellépni védelmükben, ahogy stratégiákat is el tudott fogadni a közelmúltban más kisebbségi csoportok jogérvényesülése érdekében. A képviselő arra kérte a bizottságot, hogy a jó kormányzás és a következetesség jegyében tegyen bátor lépéseket az őshonos kisebbségeket védő jogalkotás irányába. Fontosnak nevezte például egy olyan uniós ügynökség létrehozását, amely kisebbségi kultúrákkal, nyelvekkel és az ehhez kapcsolódó jogok érvényesülésnek monitorozásával foglalkozik.

A nyelvvesztés sürgőssé teszi a kisebbségvédelem ügyét, több helyen fogy a magyarság. Ennek a trendnek meg kell változnia, és ehhez az unió is hozzá tud járulni

– húzta alá.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője üdvözölte, hogy az EP végre mint társjogalkotó szerv, jogi alapot hozhat létre hatvanmillió kisebbségben élő ember védelmében. Arról beszélt, hogy a második világháborút követő stabilitás annak is köszönhető, hogy a többségi társadalmak kiegyeztek a nemzetállamokon belüli többségi társadalommal.

A tagállamok területét ma nemzetközi jog védi, így itt az ideje, hogy minden egyes kisebbség bármely tagállamban egyenlő jogokat kapjon – tette hozzá.

Donáth Anna, a Momentum politikusa szerint Európa számos etnikai és nemzeti kisebbsége hátrányosabb helyzetben van, mint a többségi társadalomhoz tartozó polgártársaik. Ilyen hátrányos helyzetben élnek a külhoni magyarok is nemzedékek óta – hangsúlyozta. Hozzátette: a romák esélyegyenlőségének előmozdítását évek óta halogatják Európában, és néhány uniós tagállamban fékezik is. Felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy itt az ideje, hogy a kisebbségek védelme ne csak szavak, de tettek szintjén is biztosítva legyen.