Az olasz maffia is rátenné a kezét az EU-támogatásokra

Olaszország 13,5 milliárd eurót kap az Európai Unió helyreállítási alapjából, máris vannak azonban arra utaló jelek, hogy a maffia kezébe kerül a koronavírus-járvány okozta károk enyhítését szolgáló összeg egy tetemes része. Az emberek körében nő az aggodalom, a tapasztalat ugyanis azt mutatja: a klánok az elmúlt években már tökéletesen elsajátították az uniós források pályázati elnyerésének a művészetét.

Nápolyi utcán lógó adománykosár szabadon elvihető élelmiszernek. A szegényeknél a maffia kopogtat Fotó: Reuters

Az Európai Tanács csütörtöki csúcsértekezletén megállapodás született az unió hosszú távú költségvetéséről és a hozzá kapcsolódó helyreállítási csomagról. Utóbbin keresztül az Európai Unió 750 milliárd euró támogatást kínál a tagállamoknak a koronavírus-járvány okozta károk enyhítéséhez, ebből Olaszország markát üti 13,5 milliárd euró. De vajon oda kerül a pénz, ahol valóban szükség van rá? – tette fel a kérdést a német Deutsche Welle című közszolgálati csatorna portálja.

A portál szerint ugyanis máris vannak arra utaló jelek, hogy a helyi bűnszervezetek arra készülnek, hogy rátegyék a kezüket a járvány által leginkább sújtott ország pénzére, az emberek pedig egyre jobban aggódnak emiatt.

– Tapintható a kétségbeesés, mert a helyzet máris drámai, az aggodalom ugyanis egyre csak nő, hogy a támogatás összege nem azokra a területekre lesz elköltve, amelyek az állampolgárok érdekeit szolgálnák – fogalmazott Giuseppe Scognamiglio, a Radio Siani műsorvezetője. Elmondása szerint a félelem korántsem tekinthető alaptalannak, sokkal inkább tapasztalatnak, hiszen a természeti katasztrófák vagy a gazdasági válságok után létrehozott nemzeti helyreállítási alapok pénzei eddig a helyi politikai erők összejátszásával rendszerint a maffiaklánok zsebében kötöttek ki, akik pályázati úton jutottak ezekhez.

– A klánok már elsajátították az effajta források igénylésének a művészetét, és azt is tudják, hogyan és hol kell nyomást gyakorolni

– mondta Scognamiglio.

Különösen Dél-Olaszországban érezhető ez a probléma, ahol az uniós alapok már egyfajta szinonimájává váltak a könnyű pénzkereseti lehetőségnek a calabriai 'Ndrangheta, a nápolyi Camorra és a szicíliai Cosa Nostra nevű maffiaklánok számára. 2014 és 2020 között az EU 77 milliárd eurót különített el Olaszországnak a strukturális és beruházási alapokból. 2018-ban az olasz szenátus hatásvizsgálati irodája és az olasz pénzügyőrség vizsgálatából viszont az derült ki, hogy tízből hat esetben ezek a támogatások csalók és a szervezett bűnözés kezébe kerültek.

A strukturális alapokkal való ilyen fajta visszaélések 85 százaléka Dél-Olaszországban történt.

A Deutsche Welle szerint az uniós forrásokkal kapcsolatos szabálytalanságok széles körben elterjedt jelenségnek tekinthetők Európában. Az ilyen visszaélések leküzdésére az EU-nak saját testülete van, amely ellenőrzi az alapok kihasználásának hatékonyságát: ez az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). Az OLAF a 2015–2019 közötti időszakot elemző számadatai szerint a legtöbb uniós forrásokat érintő csalást Spanyolországban (11029), Lengyelországban (5017) és Romániában (4968) követték el.

Az olasz maffiának mindenesetre sikerült profitálnia a járvány okozta kaotikus helyzetből is. Ezt bizonyítja, hogy Olaszországban már külön kormányzati tisztséget hoztak létre, mégpedig az uzsoraellenes rendkívüli kormánybiztost. A posztot betöltő Annapaola Porzio még szeptemberben beszélt arról, hogy

az egészségügyi veszélyhelyzetben a maffia jelentősen terjeszkedik, anyagi segítséggel láncolva magához a családokat, és felvásárolja a vállalkozásokat.

A bűnszervezetek azonnali és szinte korlátlan anyagi segítséget képesek nyújtani a pandémia következtében bevétel nélkül maradt embereknek. A maffia a „kölcsönért” cserébe most még nem kér semmit, de jelentősen növeli tekintélyét, és kiterjeszti csápjait a társadalom és az üzleti élet egészére, aminek súlyos következményei lehetnek – foglalta össze Annapaola Porzio.

Az uzsora és a védelmi pénz elleni hatósági fellépés erősítésére kinevezett rendkívüli kormánybiztos ijesztőnek nevezte az utóbbi hónapokban tapasztalt csendet, vagyis hogy egyre kevesebb bejelentés érkezik a szervezett bűnözés miatti zsarolás vagy fenyegetés miatt. A kormánybiztos elmondta, hogy a maffia is alkalmazkodott a járványhelyzethez, és „kevésbé agresszíven, de annál meggyőzőbben” lép fel.