Tízezrével menekülnek Etiópiából, egyelőre csak a szomszédba

Az ENSZ-nek dollármilliárdok hiányoznak az embertömeg ellátásához.

– Az ENSZ és az etióp kormány megállapodást kötött, miszerint engedélyezik az afrikai országba történő segélyezési csomagok beszállítását

– jelentették be a szervezet tisztviselői. A közlemény szerint a humanitárius segítségnyújtás kizárólag azokat a térségeket érinti Tigré tartományban, amelyek már a nem lázadók, hanem a kormányerők ellenőrzése alatt állnak. A megegyezés áttörést jelent az etiópiai konfliktusban, ugyanis a mintegy egy hónapja kirobbant harcok óta ez az első alkalom, hogy segélyezési szállítmányok juthatnak be a konfliktusövezetbe.

A segélycsomagokkal elsősorban élelmiszereket és gyógyszereket igyekeznek eljuttatni mintegy hatmillió etióp lakosnak. Becslések szerint további hatszázezer alultáplált ember elérésére lenne szükség a véres konfliktusok által sújtott és a lázadók által ellenőrzött Tigré tartományban, akiknek az élete az ENSZ szállítmányaitól függ. Korábban a szervezet úgy becsülte, hogy csak a következő fél évre legalább 150 millió dollárra lenne szükség ahhoz, hogy ellássák a menekülteket. Csakhogy a térség már eddig is erős forráshiánnyal küzdött, összességében több milliárd dollár hiányzik a kasszából, miközben a népesség jelentős része is a szegénységi küszöb alatt él.

Aggasztó, hogy a fegyveres konfliktus menekültek tömegeit indította el. Egyelőre csak a szomszédos országokba, elsősorban Szudánba, ahova eddig közel ötvenezer etióp menekült érkezett. A régióban a dél-szudáni konfliktus, a gazdasági nehézségek miatt már eddig is több millió menekült élt. Sokat elárul a körülményekről, hogy még a Vörös-tenger túlpartjára, a humanitárius katasztrófa szélén álló Jemenbe is több ezren menekültek Etiópiából, holott az öböl menti országban is véres polgárháború zajlik.

A kelet-afrikai országok közül ráadásul Etiópia az, amelyet a legsúlyosabban érint a koronavírus-járvány, statisztikai adatok szerint már több mint 110 ezren fertőződtek meg. Az etióp kormány számos intézkedést vezetett be a világjárvány terjedésének visszaszorítása érdekében – például akár két év börtönbüntetés is járhat azoknak, akik nem viselnek maszkot közterületeken vagy bármely más szabályozást megszegnek –, de a menekültáradatban lehetetlen feladatnak bizonyul ezek betartásának az ellenőrzése. Statisztikai adatok szerint a járvány nyáron tetőzött az afrikai országban, ekkor a legmagasabb napi esetszám meghaladta az 1300-at is, azonban az elmúlt hónapokban is egyre több beteget regisztrálnak. Korábban a tesztelést nem tudták a szükséges mértékben elvégezni, ugyanis az ország korlátozott erőforrásai miatt nem volt lehetőség elegendő koronavírusteszt biztosítására. A térség vezető politikusai szerint kifejezetten fontos az éberség minden afrikai országban, ugyanis a közegészségügyi rendszerek rossz állapotuk miatt bármikor összeomolhatnak, ha a fertőzöttségi mutatók rohamosan emelkedni kezdenek.

Reményt adhat, hogy lezárulhat a tigréi konfliktus.

– Nem mondom azt, hogy a harcoknak vége, de ezen a ponton a humanitárius szakasz a legfontosabb

– jelentette ki Tibor Nagy magyar származású diplomata, aki jelenleg az Egyesült Államok afrikai ügyekért felelős helyettes államtitkár pozícióját tölti be. A politikus szerint az a veszély fenyegeti az afrikai államot, hogy a november elején kezdődött harcok hosszú távú felkeléssé nőhetik ki magukat, ezáltal destabilizálhatják a térséget.

Abij Ahmed etióp miniszterelnök korábbi közleményében azt állította, hogy a fővárost, Mekellét már visszafoglalták a lázadók ellenőrzése alól, azonban a Tigréi Népi Felszabadítási Front azt nyilatkozta, hogy katonáik továbbra is a város közelében harcolnak. Az eddigi áldozatok pontos számát még egy szervezet sem tudta megerősíteni, azonban az emberi jogokkal és humanitárius segélyezéssel foglalkozó civil csoportok becslései szerint már több száz, főleg civil lakos vesztette életét a harcok következtében.